Berlin egyelőre nem értékeli az új görög javaslatokat

Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek - az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) -  kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.    Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról - mondta Seibert.     A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti - tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél "messze túlmutató" reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése - a tartozás valamekkora részének elengedése - pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, "minőségi" változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.    Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság "névértékének számottevő csökkentése" nem kerülhet napirendre.     A szóvivő jelezte, hogy a német kormány szakértői is tanulmányozzák az új görög javaslatokat. Megjegyezte, hogy a június végén napirenden volt görög javaslatok "újracsomagolása" nem megfelelő, azok helyett "átfogó és mélyreható" átalakításokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a görög gazdaságban meginduljon a kilábalás a válságból. Martin Jäger az athéni parlament péntek estére tervezett ülésére utalva hozzátette, hogy "jó lenne, ha megtörténnének az első lépések a törvényalkotás felé".    A német kormánypártok eltérően ítélték meg az görög kormány új terveit, amelyek szerint az államadósság mérséklése és további 53,5 milliárd euró hitel révén lehet kezelni a válságot, és Athén a támogatásért cserébe egyebek között adóemeléseket és nyugdíjcsökkentést hajt végre.   Az Angela Merkel vezette konzervatívok bizalmatlanságuknak adtak hangot. Az új javaslatok éppen olyan intézkedéseket irányoznak elő, amelyeket a görögök népszavazáson elutasítottak, vagyis a radikális baloldali Sziriza kormánya "megtéveszti a görög népet, vagy már megint megtéveszt minket", euróövezeti partnereket- mondta Hans-Peter Freidrich,  a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője, hozzátéve, hogy Görögországnak a kudarcos válságkezelés folytatása helyett "új kezdetre van szüksége egy saját valutával és valamennyi uniós szomszéd és partner jóindulatú támogatásával".    A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről viszont üdvözölték az új athéni terveket. Ezek azt mutatják, hogy "Görögország készen áll komoly erőfeszítésekre" - mondta Carsten Schneider, az SPD-frakció államháztartási ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa.    Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. Az euróövezeti tagország válsága azonban az utóbbi hónapokban tovább mélyült, felvetve az államcsőd és euróövezeti tagság elvesztésének veszélyét.    Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kitettsége Görögország felé 87 milliárd eurót tesz ki a mentőcsomagokhoz kapcsolódó hitelek, garanciák és egyéb kötelezettségvállalások - például az EKB által felvásárolt görög állampapírok révén Németországra jutó kötelezettségek - következtében, vagyis a német adófizetők a legrosszabb esetben csaknem 90 milliárd eurót veszítenének, ha bekövetkezik a görög államcsőd.