Az idei év jelszava: bizonytalanság

A világgazdaság lassulásának jelei már 2007 első félévében megjelentek, az amerikai hitelpiaci válság pedig még ráerősített a folyamatra. A globális növekedés motorjai a fejlődő (Kína, India) és felzárkózó gazdaságok (pl. Baltikum, Szlovákia) voltak. Ha új időszámítás kezdetét nem is jelenti 2007 júliusa-augusztusa, mindenesetre nyári kipattanása óta az amerikai másodlagos jelzálogpiaci krízis megkerülhetetlen tényezővé vált a világgazdasági növekedés, illetve a globális tőkepiacok elemzését illetően. A hitelválság közvetlen és közvetett hatásait tekintve már önmagában elegendő kockázatot jelent a fejlett gazdaságok növekedési kilátásaira nézve, ehhez társult még az elmúlt évben a dollár jelentős gyengülése, valamint az olaj árának csaknem 100 dollárig való menetelése, miközben a globális egyensúlytalanság problémája továbbra is megoldásra vár.

Vészfék vagy lassulás

Bizonytalanság – ez a kulcsszó minden elemzésben, mivel globális méretekben egyszerre jelentkeznek egymást erőteljesen befolyásoló negatív jelenségek: konkrétan az Egyesült Államokban keletkezett s onnan tovaterjedő jelzáloghitel-válság fékezi a növekedés ütemét a fejlett ipari államokban, de áttételesen a feltörekvő országokban is, miközben drágul az olaj és az élelmiszer. A brit Financial Times elemzése szerint két forgatókönyv valósulhat meg. Vagy vészfékezést hajt végre az Egyesült Államok és Európa – Japán eleve szerény iramot diktálhatott volna –, s a gazdasági tevékenység ilyen visszaesése megakasztja az energiahordozók áremelkedésének a menetét, tehát enyhíti az inflációs félelmeket. Vagy a második negyedévtől kezdve magukra találnak az ipari államok, lerázzák magukról a hitelpiaci zűrzavar okozta veszteséget és bizalmi krízist, s a várható további kamatcsökkentések nyomán ismét gyors növekedésnek indulnak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a harminc legfejlettebb országot – köztük Szlovákiát – tömöríti, viszonylag friss prognózisában azt írta, hogy az általa megfigyelt térségben a 2007-es 2,7 százalékos iram 2,3-ra esik vissza 2008-ban, s 2009-ben is csupán 2,4%-ra kapaszkodik vissza. Ezen belül az Egyesült Államok az említett három évben 2,2, 2,0 és 2,2%-kal, az eurózóna 2,6, 1,9 és 2,0, míg Japán 1,9, 1,6 és 1,8%-kal bővülhet. Az OECD-régión kívül Kína tartja a 10%-os iramot, India, Oroszország és Kelet-Közép-Európa is jól teljesíthet – kivéve persze a pályát módosító Magyarországot. Az Economist Intelligence Unit úgy látja, az USA idén mindössze 1,5%-kal növekedik, az eurózóna pedig a tavalyi 2,6-ról 2008-ban 1,9-re lassít. Ehhez jön még a drága olaj, az erős euró és az ingatlanpiaci áremelkedések megtörése az eurózóna több országában.

Nyugati csőd, keleti lendület

Csődöket, recessziót, protekcionizmust vizionált a The Economist is a karácsonyi számában, s elsősorban az amerikai jelzálogpiac válságától tart. A kétes, kockázatos lakáshiteleket értékpapírba csomagoló jelzálogbankok drámai helyzetet idéztek elő: nagy pénzintézetek sora – UBS, Citi, Merrill Lynch, Morgan Stanley – jelentett hatalmas veszteséget, vált meg vezérétől, s kapott friss tőkét arab és ázsiai befektetőktől. S bár meglehet, a 200–300 milliárd dollárra becsült veszteséget kiheverik az érintett bankok és gazdaságok, a hatás ennél sokkal nagyobb és bizonytalanabb. Felmérhetetlen ugyanis, hogy a bizalmatlanság légköre mikor enyhül.

A Wall Street Journal pénzügyi lap ehhez azt teszi hozzá, hogy az összkép nem annyira komor: az amerikai jegybank ura a helyzetnek, a világgazdaság, hála Kínának, Indiának, a volt szovjet térségnek, azért jól növekedik, az amerikai gazdaság még mindig teremt új munkahelyeket, s ekként jövedelmeket, az ingatlanpiaci válság által okozott károk nagyjából már ismertek, a kormányzati költekezés pedig nem lanyhul, már csak a választások miatt sem. Az OECD is a kínai, indiai, orosz növekedés ellensúlyozó erejében bízik, elvégre az amerikai jelzálogpiac zavarai a feltörekvő országokra nem terjedtek át. A kölcsönhatásoktól azonban így sem lehet eltekinteni. A Financial Times szerint az 1970-es évekre jellemző stagfláció szele újra meglegyintheti a fejlett térséget. Az infláció mindenütt, a feltörekvő országokban is magasabb a jegybankok által elfogadott szintnél. Ám ennek oka a megemelkedett élelmiszer- és olajár. E két termékcsoport azért drágul, mert a feltörekvő országok gyorsan növekednek, s nagy keresletet támasztanak. Az olajfüggőséget mérsékelni hivatott bioüzemanyagnak az előállítása pedig elveszi a termőterületet az élelmiszer-alapanyagok termesztése elől.

Szlovákia lendületben

A felsorolt negatív előjelű jelenségekből Szlovákiába idén csak a korábbinál gyorsabb élelmiszerár-növekedés gyűrűzik be. Ha a világgazdaság lefékeződik, akkor a számunkra kulcsfontosságú exportpiacok is beszűkülnek. Ám az ország legfontosabb kiviteli termékei, azaz a kisebb gépkocsik, az LCD-monitorok, az olajszármazékok és a nemes acélféleségek idén is módfelett kelendőek lesznek. A pénzügyminisztérium 2008-ban 7% körüli gazdasági növekedéssel számol, ami ugyan némi visszaesés a 2006-os 8,5% és a tavalyi 9% körüli mutatóhoz képest, ám a többi ország produkciójához képest ez valóságos száguldás. Összességében a bizonytalanság éve lesz tehát 2008. Csak remélni lehet, hogy a döntéshozók okulnak a múltbeli hibákból, s nem taszítják a fél világot recesszióba az inflációs félelmek miatt. (NSZ, FN, só)