<p>Az "igazság pillanata" jöhet el a jövő héten az európai bankrendszer stressz-tesztjének pénteki közzétételével, amely megmutatja majd mennyire lennének képesek átvészelni az európai bankok egy újabb pénzügyi/gazdasági válságot.</p>
Az euróövezeti stressz-teszt eredményére várnak a piacok
Magas rangú európai politikusok az elmúlt hetekben számos alkalommal adtak hangot meggyőződésüknek, hogy a stressz-teszt eredménye elegendő lesz az európai szuverén adósságszolgálati válság miatt a bankrendszer stabilitásban megrendült befektetői bizalom helyreállításához.
"A stressz-tesztnek felbecsülhetetlen jelentősége van az európai gazdaságba vetett bizalom helyreállításában" - jelentette ki Olli Rehn az Európai Bizottság (EB) gazdasági ügyekért felelős biztosa héten.
A piacok figyelmét a 16-tagú euróövezetben futótűzként terjedő költségvetési deficit túllépések következményeként gyengülő euróárfolyam terelte a bankrendszer stabilitási problémáira. A szuverén adósságszolgálati válság miatt az európai országok segélycsomagot voltak kénytelenek összeállítani Görögország megmentésére, majd további hasonló problémák megelőzése érdekében létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (European Financial Stability Facility, EFSF) 440 milliárd eurós kölcsönalappal, ami az uniós költségvetésből az EB által korábban létrehozott 60 milliárdos vészkerettel és az IMF 250 milliárd eurós keretével kiegészítve 750 milliárd eurós védőhálót képes az euróövezeti országoknak biztosítani.
Görögország, valamint a két másik "deficit bűnös" Spanyolország és Portugália az elmúlt napokban sikeres kötvénykibocsátásokkal bizonyította képességét hiteligényeinek tőkepiaci finanszírozására. "Minden a helyzet rendeződésére utal" - nyilatkozta Klaus Reiling az ESFS elnöke a francia Les Echos üzleti napilapnak.
Spanyolország a héten csütörtökön bocsátott ki 15 éves kötvényt 3 milliárd euró értékben, megfelelően magas túljegyzés mellett. Portugália pedig egy nappal korábban 1,68 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényt, szintén magas jegyzési érdeklődés mellett, holott a Moody's hitelminősítő az előző nap vágta vissza két fokozattal szuverén adósbesorolását.
Görögország, a szuverén adósságszolgálati válság kirobbantója kedden vett fel 1,6 milliárd eurót piaci feltételek mellet az IMF-EU segélycsomag két hónappal ezelőtti odaítélése óta első kötvénykibocsátása keretében.
"Lehetségesnek bizonyult az, amit sokan lehetetlennek tartottak" - mondta Yves Mersch a luxembourgi jegybank kormányzója, az EKB kormányzótanácsának tagja a Wall Street Journalnak.
Korai lenne azonban a problémákról múlt időben beszélni. Görögország, Spanyolország és Portugália piaci feltételek mellett csak magas kamatprémiummal tud hitelhez jutni, azaz meg kell fizetnie a felárat a piacok által kalkulált törlesztési kockázat után.
Az igazság pillanata a jövő héten pénteken jöhet el, amikor közzéteszik az európai bankrendszer aktíváinak 65 százaléka felett rendelkező 91 bank bevonásával végzett stressz-teszt eredményét. Különösen a spanyol bankok pénzügyi helyzetének tisztázását előzi meg nagy várakozás.
A piacok a stressz-teszt eredményeinek teljes körű, minden részletre kiterjedő nyilvánosságra hozatalát várják. Az európai pénzügyminiszterek az adatok transzparens közzétételére tettek ígéretet a héten, elhárítva minden arra utaló aggodalmat, hogy a stressz-teszt eredményeit eleve kedvező következtetésekre okot adó módon tálalják majd.
"Az előttünk álló héten nem csak a tőkepiacok, de a piacok általában is a stressz-teszt eredményére összpontosítanak majd" - mondta az ING bank egyik elemzője. "A leginkább attól lehet tartani, hogy a stressz-teszt csak kevés különbséget tesz majd a jó, a rossz és a csúf között, és általában is az a vélemény, hogy túlzottan optimista képet vázol majd fel."
Közgazdászok attól tartanak, hogy a stressz-teszt a rossz hitelekkel terhelt bankok feltőkésítésének szükségességére vetít majd fényt. A Royal Bank of Scotland elemzői szerint például a spanyol bankoknak akár 50 milliárd eurós tőkeinjekcióra is szüksége lehet.
Az euróövezet gazdasági növekedési kilátásait nem csak a szuverén adósságszolgálati válság, de a kormányok kiadáscsökkentést és adóemelést is tartalmazó költségvetési megszorítási intézkedései is rontják. Az idei első negyedévben az euróövezet mindössze 0,2 százalékos GDP növekedést ért el. A második negyedévben ehhez képest csak szerény javulás várható, de az év hátra lévő részében egyes német, francia és olasz előrejelzések már ismét lassulást helyeznek kilátásba.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.