Az eddigieknél is nagyobb az új brókerbotrány

ÖSSZEFOGLALÓ

Budapest. Magyarországon tovább dagad a brókerbotrány. Tegnap reggel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Quaestor pénzügyi szolgáltató tevékenységi engedélyét vonta vissza, miután hétfőn este a cégcsoport egyik tagja, a Quaestor Financial Hru-rira Kft. öncsődöt jelentett. Az MNB arról tájékoztatott, hogy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a cég, amelyek többségét kisbefektetőknek adták el, ezért felügyeleti biztost rendeltek ki a vállalathoz.

A Quaestor cégcsoport széles körű pénzügyi szolgáltatóként van jelen a magyar piacon. Kedvező megtakarításokat kínált magas kamattal kisbefektetőknek, de kiderült, hogy a kibocsátott értékpapírok fiktívek voltak. Tegnap a vállalat több fiókja előtt is kígyózó sorok álltak, pánikba esett befektetők próbáltak a pénzükhöz jutni. Azt azonban nem tudni, hogy hozzájuthatnak-e megtakarításaikhoz. A kérdéses kötvények esetén sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektetővédelmi Alap (BEVA) nem téríti meg az ügyfelek kárát, ugyanis ezek az értékpapírok nem tartoznak egyik alap védelme alá sem.

Az elmúlt két hét alatt felpörögtek az események a magyarországi pénzügyi szolgáltatók világában. Február 24-én derült fény arra, hogy a Buda-Cash Brókerház 100 milliárd forinttal nem tud elszámolni, március 6-án pedig az MNB azt közölte, hogy részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az intézményhez.

Windisch László, az MNB alelnöke szerint a Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszereket hamisították meg, míg a Hungáriánál kockás füzetes módszerrel csaltak. A Buda-Cash által kezelt vagyon 102 milliárd forint (amiről nem tudnak elszámolni: 40 mrd Ft a brókercég ügyfelei felé, 62 mrd Ft a DRB Bankcsoport felé), az ügyfelek száma 15 600 fő volt. Az MNB gyanúja szerint 90–100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a brókercégnél. A csalás részben fiktív számlák létrehozásával és azokon végrehajtott tranzakciókkal, illetve az ügyfelektől kapott megbízások nem teljesítésével történt. A Hungáriánál Windisch elmondása szerint szintén az ügyfelek engedélye nélkül nyúltak az ügyfélpénzekhez. Itt körülbelül 1 milliárd forint lehet a feltárt kár. Emellett a társaságnak volt egy kötvénykibocsátása is, amiből további 5–6 milliárd forintos kár lehet.

A Quaestornál eddig arról volt szó, hogy nagyjából 60 milliárd forint értékben bocsátottak ki vállalati kötvényeket, amelyből 5–6 milliárd forint járt le, ezt a cég nem tudta kifizetni. Az MNB mostani feltárása viszont már azt mondja, hogy ezen a 60 milliárdos vállalati kötvénykibocsátáson felül volt még 150 milliárd forint fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan dobtak piacra. Vagyis a mostani gyanú szerint összesen mintegy 210 milliárd forintos csalásról lehet szó. (MTI, hvg, Pf.)