Az Amslico nincs veszélyben

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A Szlovákiában működő Amslico AIG Life vállalkozását az amerikai anyavállalat egyáltalán nem befolyásolja, hiszen az AIG fiókjai az anyavállalattól független gazdálkodást folytatnak, így ha az anyavállalat csődöt jelentene, a fiókok továbbra is működhetnének. Ráadásul a szlovák fiók az egyik legnyereségesebb vállalkozásnak számít. Az adózott nyeresége tavaly elérte a 486,5 millió koronát (16,15 millió euró), miközben az egyik legbiztonságosabban gazdálkodó szlovákiai pénzügyi társaságként jegyzik.

Az Amslico az ügyfeleit azt követően próbálja higgadtságra bírni, hogy a hétvégén felröppent hírek szerint a hitelpiaci válság következő áldozata az Amslico amerikai anyavállalata, az AIG lehet, főként annak fényében, hogy hétfőn az S&P és a Moody’s is leminősítette a céget. Hétfőn olyan híresztelések is napvilágot láttak, miszerint a társaság 40 milliárd dolláros hitelért folyamodhat a Fedhez, azonban az ügyhöz közel álló források szerint a központi bank arra biztatta, hogy inkább a közszféra segítségével vigyen véghez tőkeemelést. A híresztelések szerint a Fed beavatkozás nélkül kívánja megmenteni a céget. A JP Morgan-t és a Goldman Sachs-ot kérte fel, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket, amellyel 70 és 75 milliárd dollár közötti hitelhez juthat a bajba jutott biztosítótársaság.

New York kormányzója hétfőn bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros hitelkeretet biztosít a társaságnak, amíg biztosítja helyzetét. Az AIG esetleges összeomlásának lényegesen nagyobb hatása lenne, mint a Lehman Brothers vagy a Bear Stearns bukásának, mivel a cég lényegesen nagyobb globális eléréssel rendelkezik.

Tetézve a bajt, az AIG ráadásul sokkal több, mint egy biztosítótársaság. A cégnek van egy pénzügyi termék divíziója is, amely gyakorlatilag befektetési bankként funkcionál, és az AIG mostani nagy problémáinak nagy része is ehhez kapcsolódik. Csápjai a gazdaság minden részét elérik – idézi a BBC Matthew Bishopot az Economisttól. A következmények szerinte pusztítóak lehetnek az egész pénzügyi rendszerre nézve.

A globális pénzügyi válság mérséklése céljából a világ több központi bankja tegnap már a második egymást követő napon likviditásnövelő aukciókat hajtott végre. Az Európai Központi Bank (EKB) 70 milliárd eurót helyezett ki az eurózónában, ami több mint a duplája a hétfői 30 milliárd eurónak. Az 56 bank részéről jelentkező hiteligény 102 milliárd euró volt kedden. A piaci feszültség lehűtését célozta a japán központi bank keddi bejelentése arról, hogy két lépésben likviditásnövelő aukció keretében 2500 milliárd jent (16,5 milliárd eurót) pumpál a japán pénzpiacokra. A jegybank kormányzója azt ígérte, hogy biztosítják a pénzpiacok stabilitását.

A Bank of England (BoE) kedden 20 milliárd font eladását ajánlotta fel a hétfői 5 milliárd font után. Oroszországban a pénzpiaci likviditás növelése céljából a költségvetés tartalékából 150 milliárd rubelt (5,82 milliárd dollár) szabadítottak fel, amit egyhavi betétként helyeztek el kereskedelmi bankoknál aukció keretében. Az orosz pénzügyminisztérium közlése szerint a bankok részéről 174,8 milliárd rubelre volt kereslet.

Pozitívumot talán csak az jelenthet hogy a világban, sőt még az amerikai költségvetésben is van annyi pénz, amellyel stabilizálni lehet a válság elmélyülését. A nagy kérdés azonban az, hogy ki és milyen formában tegye be azt a rendszerbe. Teljesen jogosan az amerikai kormány nem akarja megsegíteni a pénzügyi szektort, elvégre komoly morális problémát jelentene, ha gond esetén rögtön jön állam bácsi és segít, hiszen így nem tudná racionális működésre, a kockázat megfelelő kezelésére kényszeríteni a pénzügyi szereplőket. Ugyanakkor ha egy komoly pénzügyi összeomlás veszélye fenyeget, szinte biztos, hogy jönnek az állami hitelek és garanciák, amelyek viszont nem lesznek olcsók. (s, mti, mi)