Árképző tényező lett az euró

Ha a kormányzat nem ennyire árgus szemmel figyelné az árképzést, valószínűleg többször fordulna elő a felfelé történő kerekítés. Elsősorban a kiskereskedelmi egységek kerülnek górcső alá, ezen belül is leginkább az élelmiszerek. A szakértők viszont felfigyeltek arra, hogy a szolgáltatások árszínvonalát már kevésbé figyelik - ez meg is látszik a dráguló szolgáltatásokon, főleg az éttermek, a fodrászatok, a testszépítő szalonok emelik áraikat, esetenként 50 százalékot megközelítő mértékben.

Ennek részbeni kiváltó oka, hogy az euró bevezetésével az áfakötelezettség határa 1,5 millió koronáról kb.1 millióra csökkent, ami többletköltséget jelent a kis vállalkozóknak.

Árképzésre persze mindenképpen szükség van. Egyrészt azért, hogy az euróban kifejezett árak eladói szempontból megfeleljenek: kerek számok vagy a Tomáš Baťa cipőgyárosról elnevezett, 9-esre végződő, úgynevezett baťai árak legyenek. Valamelyik távközlési szolgáltató ezt úgy oldotta meg, hogy már tavaly euróban jól kifejezhető szolgáltatáscsomagokat dobott a piacra.

A Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalat úgy emelt árakat, hogy meghosszabbította a kötött időtartamra szóló menetjegyek idejét. Bár drágábban ad, de többet. Hasonló történik a bankok esetében is. Például egy eddig az50 000 koronától érvényes betéti kamat valahol most 1000 eurótól, azazmár30126volt koronányi értéktől elérhető. Van azonban olyan eset is, amikor a változásnak vesztese az ügyfél. (horb, só)
A teljes cikk nyomtatott kiadásunkban olvasható.