Alaposan mellélőtt a kormánybiztos az agrárkamara szerint

Fércmunkának tartja az ag-rárkamara a legkevésbé fejlett járások támogatásáért felelős kormánybiztos mezőgazda-ságról szóló elemzését. Anton Marcinčin ebben azt állítja, hogy Szlovákia legkevésbé fejlett régiói szenvednek leginkább a mezőgazdaság jelenlegi modelljétől.

Pozsony. „A nagy farmok mintegy 5 százaléka jut hozzá a közvetlen támogatások háromnegyedéhez, ami éves lebontásban 300 millió eurós támogatást jelent. Eközben a jelzett agrármonstrumok a szlovákiai mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak mindössze negyedét alkalmazzák” – állítja Anton Marcinčin, a legkevésbé fejlett járások támogatásáért felelős kormánybiztos. Szerinte Szlovákia ebben a helyzetben rászorul az élelmiszer-behozatalra, miközben hatékonyabban kihasználhatná a hazai kapacitásokat, a honi munkaerőt, és nem utolsósorban értékesíthetné a kiváló minőségű agrártermékeket. „Peter Pellegrini miniszterelnöknek április 12-én átadtam a szlovákiai agrárpolitikát érintő legfontosabb problémák listáját, a szükséges elemzéseket és javaslatokat. A kormánynak támogatnia kellene a családi farmokat, amelyek például gyümölcstermesztéssel, zöldségtermesztéssel valamint állattenyésztéssel foglalkoznak” – hangsúlyozta Marcinčin.

Pontatlan adatok

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) teljes mértékben elhatárolódik a kormánybiztos kijelentéseitől, mondván, azok félrevezetőek. Marcinčin a fentiekben jelzett mutatókon kívül többek között azt állítja, hogy Szlovákiában a 100 hektárnál nagyobb kiterjedésű farmok egy hektárra lebontva mindössze két főt alkalmaznak, míg a 10 hektárnál kisebb területű farmok hektáronként tíz embernél is többet. Az Európai Unióban – állítja Marcinčin – a 100 hektárnál nagyobb területű farmok esetében 1,3 fő az alkalmazottak száma egy hektár átlagában, a kisebb farmokra lebontva ez 14 alkalmazott.

„Ezek a mutatók egyszerűen valótlanok, nem fedik a valóságot. Szlovákiában az 1–10 hektár kiterjedésű farmok mintegy 45 ezer hektárnyi területet művelnek meg. Ha egy hektár átlagában 10 főt alkalmaznának, az együttesen 450 ezer embert jelentene. Mindeközben az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat a szlovákiai agrárágazatról szóló jelentésében arról ír, hogy amíg például 1995-ben mintegy 203 ezer alkalmazottat tartottak nyilván, addig 2014-re 53 ezerre csökkent a számuk. További lényeges kimutatás a Zöld jelentés, amelyet a mezőgazdasági minisztérium évente megjelentet. Ennek értelmében 2016-ban a szlovákiai mezőgazdaságban 50,1 ezer ember dolgozott, az élelmiszeriparban pedig 54,4 ezer fő” – nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője.

Versenyképes agrárcégek

Az SPPK szerint ugyancsak félrevezetőek a kormánybiztos azon állításai, miszerint a nagy mezőgazdasági vállalatok a kisebb cégekkel szemben nem konkurenciaképesek. „A legjelentősebb állattenyésztők épp azok a nagyüzemek, amelyek 500 hektár felett gazdálkodnak és a szlovákiai tejtermelés 95 százalékát biztosítják. A kisgazda egyszerűen nem tud olyan produktivitást elérni, mint a nagyobb termelők” – mondta Holéciová. Anton Marcinčin elemzésében szóba hozta a mezőgazdasági földek bérleti díjait is. A hektáronkénti átlagot szlovákiai viszonyok között 47 euróban jelölte meg, ami sokkal kevesebb, mint az unió legszegényebb országaiban, Romániában (91 euró) és Bulgáriában (178 euró). Az SPPK szerint azonban nem lehet ilyen téren viszonyítani anélkül, hogy pontosan látnánk a gazdálkodási feltételeket, a vállalkozókra háruló adó- és járulékterheket.

Célzott támogatások

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a támogatásokat elsősorban a speciálisnövény-termesztésbe valamint az állattenyésztésbe kellene irányítani. „A közös agrártámogatás nagy problémája, hogy nem kötődik olyan feltételekhez, amelyek meghatároznák a termelés formáját, vagy például a foglalkoztatást. Véleményem szerint nem kellene kizárni a nagyüzemek létezését, mivel sok esetben ezeknek a feltételeknek eleget tesznek. Mindenképpen át kellene értékelni a támogatott szubjektumok jelenlegi állapotát, és utána meghatározni a feltételeket. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a vidéken élők már nem akarnak állatot tartani, és csak nagyon ritka esetben vállalják fel a fiatalok a munkaigényes zöldségtermesztést. A jelenlegi állapot javítása érdekében az oktatás is besegíthetne. A munkára nevelés és az egészséges táplálkozás fontosságának a kihangsúlyozása már a családoknál megkezdődhetne” – mondta lapunknak az AKS elnöke.