Aki olcsón akar enni, inni, az jöjjön Szlovákiába!

Brüsszel. A 27 tagú Európai Unión belül hatalmasak a különbségek az élelmiszerárak terén, a legdrágábbnak számító Máltán, ha az uniós átlagot 100-nak vesszük, akkor 142 százalékponton van az árszint, míg a legolcsóbb Bulgária, ahol ez 56 százalékpont - vagyis a különbség 2,5-szörös. Ami pedig a dohánytermékeket illeti, ebben a kategóriában egyenesen hétszeres az árszínvonalbeli különbség a legdrágább Nagy-Britannia (205) és a legolcsóbb Lettország (28) között. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a szervezet tagállamainak 500 élelmiszer- és dohánytermékét, valamint alkoholos és alkoholmentes italának árszintjét vetette egybe. Összességében elmondható, hogy a legdrágább élelmiszereket a skandináv és az uniós szigetországokban országokban árusítják, míg a volt szocialista országok viszonylag olcsóak. Ezen belül Szlovákia a kimondottan alacsony árszintű helyek közé tartozik, a visegrádi régiónkban nálunk kell a legkevesebbet fizetni az élelmiszerért, sőt, e téren még Romániát is verjük. A kenyér Finnországban és Svédországban a legborsosabb árú, Bulgáriában, Romániában és nálunk pedig a legolcsóbb. Ugyancsak a legolcsóbbak közé tartozunk (a lengyelekkel együtt) a tejtermékek kategóriájában, míg Görögországban és ĺrországban kell a legmélyebben nyúlni a zsebbe. Nálunk valamennyi kategóriában az uniós 100-as átlag alatti az árszint, természetesen a fizetéseink mértéke sem éri el az uniós átlagnagyságot. Az sem meglepő tény, hogy az alkoholtartalmú italok terén szintén a skandinávok az éllovasok, továbbá ĺrország és Nagy-Britannia. Ezt egy konkrét példán bemutatjuk: ha nálunk egy üveg bor 72 korona, akkor ugyanaz a bor Nagy-Britanniában 152, Finnországban 170, ĺrországban pedig egyenesen 181 (átszámítva) koronába kerül. Aki az unióban fillérekért akar bort inni, annak Bulgáriába kell utaznia, aki pedig erős dohányos, az Lettországban és Litvániában jár a legjobban. (č, shz)