Ahány község, annyiféle adózás

A községek pénzforrásainak háromnegyedét a saját bevételek teszik ki, vagyis az a pénzösszeg, amit a helyi adókból és illetékekből sikerül beszedniük. A fennmaradó 25%-ot azonban már a költségvetésből folyósítják a községekre átruházott hatáskörök biztosításához, vagyis főként az iskolaügy támogatására. Ennek köszönhetően a községek megszabadulnak egy kellemetlen feladatuktól, hiszen korábban évente kemény tárgyalásokat kellett folytatniuk az állami szervekkel az éves pénzkeretükért. Az új rendszer a szakemberek szerint igazságosabb, átláthatóbb és jobb alapot teremt a községek számára a hosszabb távú tervezéshez.

A városok és falvak hatáskörébe utalt adók nagyságáról, az adózók köréről és a kedvezményekről maguk a községek döntenek. Mindezt kötelező érvényű rendeletekkel szabhatják meg, ezek tervezeteit 15 nappal azelőtt kell közzétenniük, hogy a helyi képviselőtestületben szavaznának róla. ĺgy a lakosság is véleményt mondhat az adók emeléséről, és számon kérheti az esetleges adóemelést.

A községeknek fizetett 8 adófajta és egy illeték mellett, a megyéknek fizetjük majd az útadó helyébe lépő gépkocsiadót. Az idei évvel szemben azonban jövőre már nem kell illetéket fizetni a reklámért, az alkoholos italok és dohánytermékek után. Hogy a beszedett adót a község mire költi, az teljes mértékben az önkormányzat dolga, a törvény nem szabja meg a felhasználást. Egyedül a szemétdíjat kell szemétszállításra fordítania. Ez utóbbi esetében a törvény megszabja az illeték alsó és felső határát.

Leginkább a vállalkozók félnek attól, hogy a községek szabadon határozhatják meg az adó mértékét. A Szlovákiai Munkáltatók Szövetsége szerint azzal, hogy teljesen szabad kezet adtak a községeknek az adók meghatározásában, jelentősen nőtt a korrupció esélye. Szerinte az elkövetkező időszakban az erősebb helyi érdekcsoportok igyekeznek majd befolyásolni a községi képviselőtestületek döntéseit az adóügyekben is.

Az új adórendszer a legnagyobb városok és a legkisebb falvak lakóit sújtja majd. A kerületi városok ugyan több pénzt kaptak az iskolaügyre, ugyanakkor a városi közlekedésre eddig nyújtott állami támogatás mintegy kétharmadától fosztották meg őket. A kiesést az adók növelésével pótolják. Kassán például az ingatlanadót 100%-kal emelik, ami főként a vállalkozókat sújtja A lakásadó négyzetméterenként 8 korona lesz. Az ingatlanadó pontos összege függ az ingatlan elhelyezkedésétől és fajtájától is. Az iskoláknak például 30%-kal alacsonyabb díjat szabnak ki, mint a többieknek. Nem kell fizetni a temetők, parkok és sportpályák után, s nem fizetnek adót a 70 éven felüliek és a súlyos egészségkárosultak.

Nyitrán eddig a lakások négyzetmétere után 4 koronát fizettek, ez jövőre 7 korona lesz. Csaknem 200 koronával drágul viszont a szemétszállítás. Megduplázódik az ingatlanadó a fővárosban. Pozsonyban a lakások és házak négyzetmétere után 9–12 korona közötti összeget fizetnek, attól függően, hogy az ingatlan hol található. A cégi ingatlanok négyzetmétere után 112–250 korona közötti összeget kér a város. A legnagyobb adóval az Óvárosban élőket sújtják, s csak a 70 éven felülieknek és az egészségkárosultaknak adnak 50%-os kedvezményt. Itt nem növelik a szemétdíjat, amely jövőre is 5 korona lesz kilónként. A kisközségek az új adórendszerre azért fizettek rá, mert a lakosok csekély száma miatt nincs iskolájuk, amire pénzt kaphatnának. Nem növelhetik nagyobb mértékben az adókat sem, hiszen a lakosság nagy része idős és nagyobb a munkanélküliek aránya is. A pénzügyi tárca a kisebb falvak együttműködésében látja a jövőt. Nem zárja ki azt sem, hogy a jövőben megszabják, mekkora községek alakíthatnak önkormányzatot. (M.I.)