Adósság terheli a Bajcproduktot

Az egykor gondosan művelt földek, ültetvények napjainkban áldatlan képet mutatnakA szerző felvételeAz utódvállalat 1994-ban alakult és átvette az állami gazdaság vagyonának egy részét. Jelenleg 56 főt foglalkoztat és újabb anyagi támogatásra vár, hogy folytassa a mezőgazdasági termelést. A hitelezők többsége egyelőre vár a pénzére, ellenben Bajcs község önkormányzata végrehajtóval fenyegeti a kft.-t, ha záros határidő belül nem utalja át helyi illetéket. Jozef Michálek mérnök, a Bajcprodukt Kft. ügyvezető igazgatója a veszteséges évek sorozata után is még reménykedik: szerinte ha az időjárás is engedi, sikerülhet nyereségessé tenni a bérelt földeken gazdálkodó céget.

„Az általunk művelt föld bonitása nem túl jó. Homokos, laza, csapadékszegény időjárás esetén a növények kipusztulnak benne. Az idei év első felében, amikor leginkább volt szükség a csapadékra, alig 70 milliméternyi esett. Ez még a 2000-es aszályos év csapadéköszszegét is alulmúlja, a fele sincs annak, ami három évvel ezelőtt leesett. Pedig ez az év volt az eddigi legszárazabb esztendő. Remélem, az időjárás jövőre nem lesz ilyen kegyetlen hozzánk. A hitelezőink többsége hajlik arra, hogy megelőlegezze számunkra a 2004-es évet. Remélem, a falu sem hoz kedvezőtlen döntést!” – összegezte mondandóját Michálek úr. Csapó Ferenc, Bajcs polgármestere nem ennyire optimista: „A Bajcproduktnál 1999-től kezdődtek a gondok, amikor több feldolgozó üzem, ahová termékeiket beszállították, bezárt. A falunak érdeke a cég megmentése, hiszen az önkormányzat mellett épp e cég foglalkoztatja a legtöbb embert a nagyarányú, 36 százalékos munkanélküliséggel küszködő falunkban. Sajnos, a kft. az, amely nem fizeti rendesen a földadót. Eddig még minden évben sikerült valamilyen úton-módon megoldást találni az elmaradt adó kompenzálására. Idén viszont már a falu anyagi problémái nem engedik meg, hogy bármilyen kicsi adóhátralékot elviseljünk. A Bajcprodukt 2002-es adóhátraléka 1 046 000 koronát tett ki, melyből csak 436 000 koronát fizetett ki, tehát tavalyi tartozása 610 000 koronára rúg. Az elfogadott kifizetési ütemterv alapján 2003. június végéig 202 000, szeptember végéig 304 000 koronát kellett volna fizetnie. Nem tette, így a tartozása eléri 1 198 ezer koronát. Az utóbbi napokban szinte naponta tárgyaltunk a helyzet lehetséges megoldásáról a Bajcprodukt vezetésével és a cég további hitelezőivel, akik szintén várják a pénzüket a cégtől. A gabonát idén el kéne vetni, hogy jövőre legyen termés. Néhány hitelező még hajlandó lenne tovább várni a visszafizetéssel a jövő évi jó termés reményében, ám a mi önkormányzatunk képviselői másképp döntöttek. Eddig sajnos csak ígéreteket kaptunk, pénzt nem, így ha a cég azonnal nem törleszt, végrehajtást kérünk. A faluban nagyon elmérgesedett a helyzet, az emberek egymást okolják a kialakult gondok miatt” – mondja Csapó Ferenc. A legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselők döntő többsége a végrehajtás mellett szavazott, vagyis felhatalmazta a polgármestert, hogy ha nem érkezik meg az elmaradt, több mint egymillió koronás adóhátralék, ma, azaz november 3-án „indítsa be a gépezetet”.

Bajcs község termőföldjeinek szinte minden hektárját a nagyszombati érsekség birtokolja. Az itt gazdálkodó termelők bérleti díjat fizetnek az egyháznak. Michálek viszont azt akarja, hogy a bérlő a hatályos jogszabályok értelmében fizethessen csökkentett bérleti díjat, ha a földterület átlagos hozama nem éri el az 50 százalékot. A csökkentett bérleti díj nagyságát azonban a törvény nem határozza meg egyértelműen. Az alig ezer lelket számláló faluban a mezőgazdaságon kívül nemigen van más munkalehetőség. Csapó Ferenc szerint a beruházók sem tolonganak, hogy az esetleges felszabadult földterületeken gazdálkodjanak. Az utca embere ezt azért másképp tudja. Rebesgetik, hogy nyolc vállalkozó kérvénye vár az érsekségen a megüresedő bajcsi termőföldek bérbevételére és azok – a jelenleginél gazdaságosabb – hasznosítására.

Jelenleg patthelyzet alakult ki a komáromi járásbeli Bajcson. A Bajcprodukt Kft. újabb fizetési haladékot kér, a képviselő-testület pedig egyre türelmetlenebbül fut a falu pénze után. Az önkormányzat kérdésesnek tartja, hogy a kft. bírja-e fizetni alkalmazottait, és nem kényszerül további létszámleépítésre, ha a hitelezők és a falu egyelőre elhalasztja kintlévősége behajtatását. Ottjártunkkor az aratás utáni szalma még szántatlanul rothadt a termőföldeken, a fagyott almát messziről jött idénymunkások botokkal „szüretelték” és rakták a traktor utánfutójára. A kisközség polgárai pedig egyre türelmetlenebbek...