A magas adó vonzza a csalókat

SUSLA BÉLA

A közelmúltban komoly áfacsalások egész sorozatára derült fény Szlovákiában. „Az áfacsalások szempontjából a 2012-es év számított a mélypontnak, miközben a leginkább érintett ágazat az étolajgyártás és a cukoripar volt. Az adócsalást a legtöbbször fiktív kivitellel követték el” – tájékoztatta lapunkat Jana Holéciová, az SPPK szóvivője.

A magas áfakulcs

is felelős

Szlovákiában a körbeszámlázásos vagy karusszel csalás az Európai Unióhoz történő csatlakozással jelent meg. Az európai uniós tagállamok közötti ügyletek esetében – amelyben legalább két különböző tagállam által kibocsátott közösségi adószámmal rendelkező fél között jön létre gazdasági kapcsolat – az eladó áfa felszámítása nélkül végezheti értékesítését. Az áfa megfizetésének kötelezettsége a vevőt terheli, a hazájának megfelelő áfakulcs besorolását figyelembe véve. Az uniós tagság következtében azonban bonyolultabbá vált annak megállapítása, hogy az általános forgalmi adót kinek, mikor és hogyan kell megfizetnie. Ezzel elérhető, hogy a folyamatban résztvevők áfamentes értékesítéseket számlázzanak, így érvényesítve az áfa-visszaigénylésüket .

„Az agrártermékek áfája mindig is vonzotta a spekulánsokat, hiszen általában olyan termékekről van szó, amelyek gyorsan értékesíthetők” – fejtette ki lapunknak Boris Halaj, a Szlovákiai Hentesek Szövetségének az elnöke. Szerinte az adócsalóknak kedvez az élelmiszerekre kivetett magas szlovákiai áfakulcs is, amely a legnagyobb a közép-európai régióban. „Lengyelországban például csak 5 százalékos az áfa, s ott egyértelműen kisebb mértékben fordulnak elő adómanipulációk. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy Szlovákia nagyon sok agrárterméket importál, így nem lehet csodálkozni azon, hogy épp az élelmiszerekkel követik el a legtöbb csalást” – magyarázza a hentesek szövetségének az elnöke.

„A fiktív kivitel miatt az élelmiszeriparban olyan statisztikai mutatók ugrottak ki, amelyek egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak. Például a cukorexport jócskán meghaladta a Szlovákiában előállított mennyiséget. Tehát a kivitel csak papíron szerepelt, hogy a spekulánsok az államtól behajthassák az áfaleírásokat” – mondta Holéciová.

A külföldi adóelemzések szerint a legnagyobb mértékben – mintegy 40 százalékban – Romániában, Litvániában és Szlovákiában követik el az általános forgalmi adóval összefüggő csalásokat. Magyarországon a kimutatás szerint 25 százalék körüli a mutató. „Gazdasági és pénzügyi szakemberek úgy vélik, hogy az Európai Unió tagállamainak évente megközelítőleg 200 milliárd eurós kárt okoznak az áfacsalások. Az ilyen jellegű szervezett bűnözés elsősorban a keleti tagországokra jellemző” – tette hozzá az SPPK szóvivője.

A szomszédban folytatják

A pénzügyminisztériumnak nincsenek adatai arról, hogy az uniós országokban tapasztalt áfacsalások milyen mértékben sújtják az egyes ágazatokat. Lapunk kérdésére azonban a szaktárca is bevallotta, hogy az élelmiszer-ipari áfacsalások szempontjából Szlovákia az egyik legveszélyeztetettebb ország, még ha az utóbbi két év folyamán 25 százalékkal sikerült is csökkenteni a csalások mértékét. Halaj szerint a Fico-kabinet szigorításainak köszönhetően az áfacsalók a jövőben inkább a környező országokban próbálnak majd érvényesülni, így némileg javulhat a helyzet.