A jegybank is elismerte: Szlovákia már megindult a lejtőn

Egyelőre nem beszélhetünk válságról, nem árt azonban az óvatosság – figyelmeztet Kažimír, arra is emlékeztetve azonban, hogy Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerei egyre több nehézséggel néznek szembe, ami a szlovák termékek iránti csökkenő keresleten is meglátszik.

A jegybank most közzétett előrejelzése szerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) – a tavalyi 4,1 százalékos növekedés után – idén már csupán 2,5, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet. A gazdaság lassulása miatt búcsút inthetünk a foglalkoztatottság látványos bővülésének is. A most közzétett előrejelzés szerint ez az elkövetkező két évben már csak 0,3 százalékkal nőhet. Nagyobb javulásra így már a munkanélküliség esetében sem számíthatunk, ráadásul a bérek növekedési üteme is jóval visszafogottabb lesz, mint eddig. Az egyetlen jó hír, hogy a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan az árak sem nőnek majd olyan gyorsan, mint azt korábban feltételezték. A jegybank jövőre 2,4, 2021-re pedig 2,2 százalékos inflációval számol.

Kažimír elmondta:

a gazdasági növekedés 2018-ban érte el a csúcspontját, vagyis az elkövetkező időszakra már a lassulás lesz a jellemző, hogy mindez mikor fordul recesszióba, arról azonban a nagy nyugati elemzőházak véleménye is megoszlik.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a világgazdaság növekedési ütemének a meredek lassulása ellenére több sokkhatás egyidejű érvényesülése kellene ahhoz, hogy a globális növekedés valóban mínuszba forduljon. Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics most ismertetett átfogó tanulmányában öt olyan kockázati tényezőt azonosított, amelyek együttesen recesszióba sodorhatják a világgazdaságot: az olajárak meredek emelkedése, a részvénypiaci árfolyamok meredek ívű zuhanása, a banki hitelellátás feltételeinek szigorodása, pénzügyi sokkhelyzet kialakulása a feltörekvő térségben és a kereskedelmi feszültségek eszkalálódása.

Az Oxford Economics közölte: ha 100 dollárra emelkedik a hordónkénti olajár, az 1,5 százalékponttal emelné a globális inflációt, és 0,4 százalékponttal lassítaná az éves világgazdasági növekedést. Az elemzőház szerint az Egyesült Államok által Kínával, az Európai Unióval és Mexikóval szemben alkalmazott további vámemelések, valamint az e lépések megtorlásaként hozott ellenintézkedések miatt a teljes világkereskedelmi érték 11 százalékát terhelnék magas vámok. A cég számításai szerint ez 2020-ban 0,7 százalékra lassítaná a fejenkénti globális bruttó hazai termék növekedési ütemét.

A tanulmány szerint mindez és a többi kockázati tényező egyenként még mindig nem lenne elégséges ahhoz, hogy a világgazdaság recesszióba kerüljön. Ha azonban e tényezők egyes kombinációi egyszerre hatnak, az már elég lenne a globális recesszió előidézéséhez. A ház szakértői hangsúlyozzák, hogy történelmi távlatú visszatekintésben meglehetősen gyakori több sokkhatás egyidejű vagy egymást időben átfedő jelentkezése. Ennek alapján messze nem tekinthető minimálisnak az a veszély, hogy a mostani globális növekedési lassulás sorozatos negatív sokkokat okozó, önerősítő folyamattá válik.

A fent említett kockázatra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet legutóbbi előrejelzéseikben. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott friss globális helyzetértékelésében jelentősen lefelé módosította a kínai és az euróövezeti gazdaságra adott növekedési előrejelzéseit. A hitelminősítő szerint a világgazdasági kilátások romlásának elsődleges oka a kereskedelempolitika, mindenekelőtt az amerikai–kínai kereskedelmi viszály eszkalációja. A Fitch szerint az euróövezeti gazdaságot még a rontott előrejelzéshez mérve is jelentősen visszavetné az Egyesült Királyság rendezetlen, megállapodás nélküli kilépése az Európai Unióból. A cég számításai szerint e brexitforgatókönyv esetén a brit GDP jövőre 1,4 százalékkal visszaesne, és az euróövezeti növekedés is 0,4 százalékponttal lenne lassabb a vártnál. (mi, TASR, MTI)