A Jaguar akkor is marad Nyitrán, ha a britek kilépnek az unióból

A Reuters hírügynökség és a The Guardian gazdasági lap a Jaguar Land Rover vezetéséből származó információkra hivatkozva közölte tegnap, hogy a Nyitra mellé tervezett gyár építését leállították, minimum a népszavazás hivatalos eredményeinek közléséig. Maga az autógyártó ezeket az információkat nem volt hajlandó kommentálni, csupán annyit közölt, hogy a cégnek minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnie. Ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, akkor az becslések szerint körülbelül egymilliárd fonttal (1,3 milliárd euró) csökkentené az autógyártó bevételét; a szlovákiai üzem 1,5 milliárd euróba kerülne. „A Jaguar Land Rover támogatja Nagy-Britannia tagságát a megreformált Európai Unióban. Klienseink és beszállítóink elérése számunkra kulcsfontosságú, ezért bárminemű változás ezen a téren hatással lesz forgalmunkra és kiadásainkra” – közölte tegnap a Reuters ügynökség információira reagálva Stephanie Jones, az autógyártó sajtótitkára. Néhány órával később, a sajtó nyomásának hatására kénytelen volt pontosítani nyilatkozatát, és közölte, a gyár építése a tervezett ütemben zajlik, semmi sem áll útjában annak, hogy 2018 januárjában legyártsák az első autót. „A népszavazás eredménye semmiképp sem fogja befolyásolni a szlovákiai beruházást” – nyugtatta a kedélyeket Jones.

Gazdasági elemzők körében általánosan elfogadott vélemény, hogy a brexit nem érintené a Szlovákiában tevékenykedő brit cégeket olyan mértékben, hogy azok kénytelenek lennének távozni az országból. Tény, hogy az egyik legnagyobb brit vállalkozás Szlovákiában, a Tesco üzlethálózat anyagi gondokkal küszködik, s nem kizárt, újabb üzleteit fogja bezárni az országban, viszont ez sem a brexittel, hanem a társaság anyagi gondjaival van összefüggésben. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a kilépés ezt a folyamatot felgyorsítaná.

A brit vállalkozások jövőjét illető kérdések – bár egyelőre minden illetékes azt állítja, a brexit után sem történik ezen a téren változás – megalapozottak, hiszen Nagy-Britannia politikai-gazdasági rendszere nagyon különbözik a kontinentális modelltől, és a kettőt nehéz összehangolni. Az angol kapitalizmusmodell sokkal szabályozásellenesebb és sokkal inkább vállalkozásbarát, mint ami a kontinentális Európára általában jellemző. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága sosem volt „sima ügy”: már az 1973-as belépés sem ment egyszerűen, utána pedig jött folyamatosan a különutas politika, az 1980-as években Margaret Thatcher kormányfő harca a brit befizetések visszatérítése érdekében, később pedig a schengeni övezetből és az euróövezetből való kimaradás. A britek tehát nem bizonyultak egyszerű partnernek az uniós hatalmi huzavonában. Mindig sokkal kevesebb döntést akartak az unió kezébe adni, mint a németek vagy a franciák – kicsit kívülállóként tekintettek az unióra. Ma döntenek végleg arról, hogy kívülállásuk kilépéssé érik-e. 

Demecs Péter, Sidó H. Zoltán