Főleg a paradicsomot és a burgonyát fertőzi

Az idei csapadékos, viszonylag hűvös nyár más kerti növények mellett a paradicsomot is igen kellemetlenül érintette. Mindenekelőtt azért, mert ez az időjárás kifejezetten kedvez a paradicsom legveszedelmesebb ellensége, a fitoftórás betegség járványszerű elterjedésének. Elsősorban a szabadföldi állományokban fertőz.

Az idei csapadékos, viszonylag hűvös nyár más kerti növények mellett a paradicsomot is igen kellemetlenül érintette. Mindenekelőtt azért, mert ez az időjárás kifejezetten kedvez a paradicsom legveszedelmesebb ellensége, a fitoftórás betegség járványszerű elterjedésének. Elsősorban a szabadföldi állományokban fertőz.

A kórokozó egy gomba (Phytophthora infestans), amely a paradicsomon kívül a burgonyát is megtámadja. A fertőzési források a talajban maradt elhalt növényi részek, burgonyagumók, amelyben a gombafonalak tovább élnek, illetve áttelelnek.

A gomba számára a 18-20 C fok a legkedvezőbb. Ha ilyen hőfokon a növény felülete akár csak néhány órán keresztül nedves, a széllel röpködő gombaspóra megtapad a vizes felületen, majd a légzőnyíláson keresztül behatol a növény szöveteibe. Ha jól érzi magát, a levelek fonákán is megjelenik finom por formájában, s további gombaspórákat fejlesztve tovább fertőzi az állományt.

A nyomai a növény szinte minden részén megtalálhatók: a levélen és a száron zöldes-barnás vizenyős foltokban jelentkezik, melyek később elszürkülnek, végül elszáradva lógnak. A bogyón nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok jelennek meg, amelyek könynyen elrohadnak. Erős fertőzés esetén az egész paradicsomültetvény úgy nézhet ki, mintha leforrázták volna.

A védekezés alapelve a betegségre kevésbé fogékony fajták választása, majd a termesztés során figyelni kell arra, hogy elkerüljük a gomba számára ideális körülményeket. Telepítéskor ne ültessük sűrűn a töveket, az öntözést pedig inkább a délelőtti órákban végezzük, mikor a levél felülete hamarabb felszárad. Viszont olyan évben, mint a gyengének számító idei, nem lehetünk meg gondos és alapos vegyi védelem nélkül.

Azonban nem árt tudni, hogy a vegyi védekezés csak akkor hatásos a fertőzéssel szemben, ha azt már a tünetek megjelenése előtt megkezdtük. Szabadföldön, a kiültetés után, május végétől már permetezni kell az állományt, kezdetben kontakt hatású (mankoceb, cineb, kaptán hatóanyagú) szerekkel, majd vészhelyzetben kombinálni kell felszívódó hatású (benalaxil, efozit, oxadixil hatóanyagú) készítményekkel.

Az idei év paradicsomtetemeit ne ássuk el a kertünkben, szabaduljunk meg tőlük (dobjuk ki vagy égessük el), s jövőre a kert egy másik részében próbálkozzunk e növény nevelésével. Ezek után már csak abban kell reménykednünk, hogy a jövő nyár kegyesebb lesz hozzánk, s a sok csapadék mellett hoszszabb napsütéses időszakokra is számíthatunk. (Pálok-Ney)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?