Cooper ügynök, sárkányok és prostik - ezeket a sorozatokat néztük 2017-ben

Cooper ügynök visszatért
Kezdjük a 2017-es év legnagyobb filmsorozatos eseményével: 17 év után újra felbukkant a képernyőn Dale Cooper ügynök, hogy teljesen őrült és pszichedelikus tripben visszatérjen Twin Peaksbe, és minket újból a képernyő elé szögezzen. David Lynch stílusa semmit sem változott vagy kopott 1990 óta, ügyesen elegyítette a festményekre kívánkozó montázsokat az olcsó ponyvaregényes fogásokkal.

És hogy miről szólt a nagy visszatérés? Hát, ez az igazán fogós kérdés. Életről, halálról, gonoszról, jóról, az idő visszafordíthatatlan múlásáról, a halandóságról, vagy éppen arról, hogy létezik 50 évig tartó beteljesületlen szerelem. Ennél konkrétabban nem igazán lehet beszélni a sorozat sztorijáról, mert a legtöbb részben a jelenetek nem kapcsolódtak szervesen egymáshoz, jobb esetben 2-3 résszel később nyert értelmet, vagy éppen örökre elfelejtődtek, dramaturgiailag semmilyen szerepük nem volt, mégis, ott és akkor nagyon is passzoltak Lynch agymenésébe. Abba az agymenésbe, amellyel David Lynchnek sikerült megugrania és talán picit túl is szárnyalnia azt a lécet, amelyet 1990-ben felállított.
 

Sárkányok és szörnyek
A Twin Peaks mellett valószínűleg a Trónok harca volt az a sorozat, amely a leginkább megmozgatta a sorozatjunkie-kat. A George R. R. Martin regényfolyamából készült széria hetedik évadjának első részét 16,1 millióan nézték, az utolsót pedig 16,5 millióan – ezzel ez a rész lett a Trónok harca legnézettebb epizódja.

A rekorddöntés nem meglepő, azt viszont be kell látnunk, hogy ez a Trónok harca már nem az, amit az első 5 évadban megszokhattunk. Ennek legfőbb oka, hogy a készítőknek immár nincs mire támaszkodniuk, Martin utolsó megírt kötetét, a Sárkányok táncát az ötödik évadban felhasználták. A forgatókönyv felelősei így kénytelenek arra a néhány támpontra hagyatkozni, amit Martin megosztott velük, és ezzel pont a lényeg veszett ki a sorozatból. Nincsenek megdöbbentő fordulatok, politikai csatározások, ármánykodások, fontos karakterek sem haláloznak már el olyan ütemben, mint eddig. Ezzel együtt sokkal akciódúsabb és pörgősebb lett a sorozat, ami ennél a szériánál – véleményem szerint – nem erény. Ugyanakkor a hetedik évad is tartogatott remek pillanatokat, emlékezetes momentumokat és epikus csatajeleneteket, ráadásul egyre nagyobb szerepet kapnak a sárkányok, ami, valljuk be, egy fantasyrajongó számára felér egy karácsonnyal.

Változott a Stranger Things második évada is. Ennek a szériának viszont kimondottan jól állt a fazonigazítás, hogy a készítők nem pusztán újrahasznosították az első évad legjobb elemeit. A második évad a kalandos/horroros/szörnyes irányba mozdult el, így míg az első évad 13+-os korhatár-besorolást kapott, addig az újat már 16+-os jelöléssel sugározták. Az utolsó két rész stílusban és hangulatban is remekül idézte meg az Alien-filmeket. Ennek ellenére még mindig azok voltak a legjobb momentumok, amelyek a gyerekek karakterére és viszonyrendszerére helyezte a hangsúlyt. Összességében kimondottan minőségi folytatást kaptunk, ami a nézettségen is meglátszott, így a Stranger Thingsből már be is rendelték a harmadik évadot.

Prostik és hazugságok
A sok folytatás mellett remek újoncokkal is találkozhattunk, kettőt emelnék ki közülük. Elsőként rögtön a Hatalmas kis hazugságokat, amelynek szereplőgárdáját egy hollywoodi blockbuster is megirigyelné. Nicole Kidman, Reese Witherspoon és Shailene Woodley mellett Alexander Skarsgård, valamint Adam Scott volt a húzónév. A történet egy kisvárosi gyilkosság körül bonyolódott, illetve a gyilkosság csak katalizátor volt, ami által bepillanthattunk a családok mindennapjaiba és drámáiban. A remekül árnyalt karakterek, a dráma és a nem lineáris cselekményvezetés kifejezetten feszült elegyet alkotott. Azt a bizonyos habot a tortára pedig a remek soundtrack tette fel. Biztos, hogy ott van az idei év TOP 5-ös listáján.

2017 másik nagyon érdekes újoncának a Fülledt utcák bizonyult, amely New York egyik negyedéről, Deuce-ról szól, és arról, hogy az itt élők hogyan próbálnak boldogulni a mindennapokban. S hogy kik élnek itt? Prostik és az őket futtató stricik, csőd szélén egyensúlyozó bártulajdonosok, maffiózók, mocskos zsaruk és „átlagemberek”, akik a 70-es, 80-as években éppen fellendülő pornó- és szexiparban látják a boldogulás útját. A Fülledt utcák legnagyobb erőssége – a színes karakterek mellett – a stílusa. Plasztikusan adja vissza a kor és a hely hangulatát, mégpedig olyan sztárok közreműködésével, mint James Franco, Maggie Gyllenhaal vagy Margarita Levieva. Mondanunk sem kell: 2018-ban jön a folytatás.