Visszértágulat: szépséghiba vagy betegség?

Sokan (főleg a férfiak) abban a tévhitben élnek, hogy a visszértágulat tulajdonképpen csak szépséghiba. Egyes esetekben valóban sokáig nem okoznak komoly panaszokat, de előbb-utóbb bekövetkeznek a tartós vérpangás tünetei: a boka, később a lábszár dagad, a lábak a nap folyamán egyre fáradtabbá, nehezebbé, esetleg fájdalmassá válnak, az alsó lábszár bőre barnásan elszíneződik és megvastagodik, a legsúlyosabb esetekben, akár kisebb sérülés után is, nehezen gyógyuló lábszárfekély képződhet. Néha viszkető vagy nedvező ekzéma keletkezik a bőrön, máskor a visszerek fájdalmasan begyulladnak. A visszeres betegek gyakran panaszkodnak éjjeli izomgörcsökre.

Tanácsos a visszértágulatok szakorvosi kezelése. Ez lényegében két módon lehetséges: a visszértágulatokat műtéttel, vagy pedig szklerotizálással (injekciós módszerrel) eltávolíttatni. A sebészi módszerhez kórházi tartózkodás szükséges, utána a beteg néhány napig, illetve néhány hétig munkaképtelen. Az injekciós kezelés ambuláns módon zajlik le, utána a beteg azonnal folytathatja munkáját és szokásos életmódját. Mindkét esetben a betegnek 6–8 hétig elasztikus pólyát, vagy elasztikus harisnyát kell viselnie. Lényegében ma már csak a nagyon nagy visszereket szoktuk műteni, a kisebbeket előnyösebb szkleroterápiával (injekciós kezeléssel) eltávolítani. Olyan betegeknek, akik se a sebészi, sem az injekciós kezelésbe nem egyeznek bele, elasztikus pólyázást, illetve elasztikus harisnya viselését szoktuk ajánlani, ami ugyan nem távolítja el a baj gyökerét, de legalább mérsékeli a panaszokat.

A betegnek tudatosítania kell, hogy a visszerek eltávolítása (műtéttel vagy szkleroterápiával) nem szünteti meg a baj okát, a visszérfalak gyengeségét, aminek következtében később újabb visszértágulatok keletkezhetnek. Hogy ezt megelőzzék, bizonyos életmódbeli szabályokat meg kell tartani. Lehetőség szerint minél kevesebbet állni és ülni, és minél többet gyalogolni. Járás közben ugyanis a ritmikusan összehúzódó izmok nagymértékben elősegítik a véráramlást a lábakból a szív felé. Ez nagyon fontos például hosszú utazáskor. Ha már nem lehet útközben rövid sétákat tenni, mozgassuk rövid időközönként a lábfejünket felváltva lábujjra-sarokra úgy, mintha régi varrógépeket működtetnénk. A szűk nadrág szintén korlátozhatja a lábakból a vér áramlását. Nem alkalmas a magas sarkú cipő sem, jobb az alacsony, vagy félmagas cipősarok. A kövérség szintén káros visszérbántalmak esetén. Nagyon hasznos a rendszeres torna. Legalkalmasabb az úszás, kerékpározás és a turisztika.

Vannak bizonyos gyógyszerek, amelyek kedvezően hatnak az érfalakra, de ez csak akkor érvényesül valóban, ha egyidejűleg elasztikus harisnyát is viselünk.

A fentiekből kitűnik, hogy a visszértágulat nem csupán „szépséghiba“. Szakszerű kezeléssel viszont eltávolítható és megfelelő életmóddal meg lehet előzni a visszerek kiújulásukat és állapotuk romlását.