Újra támad egy legyőzöttnek hitt betegség

Az új fertőzések és a halálesetek túlnyomó többsége a szegény országokban történik, és nyilván ezzel is magyarázható, hogy a világ közvéleménye csak lassan fogadta el a járványügyi szakemberek által régóta ismételt rossz hírt: a korábban legyőzöttnek hitt tuberkulózis újra támad. A tömeges oltás világszerte útját állta a kórokozó terjedésének, és a 80-as évek közepéig maradéktalanul optimistán tekintettek a szakértők a jövőbe. A tbc-t azok közé a fertőző betegségek közé sorolták, amelyekkel egyszer és mindenkorra végzett a tudomány és a haladás.

A WHO szerint három tényező játszik szerepet a tbc újraéledésében. Világszerte milliók bolyonganak politikai, etnikai vagy gazdasági menekültként, leromlott fizikai állapotban, mindenfajta egészségügyi ellátás nélkül. Az otthonukat elhagyni kényszerülők gyerekei általában nem kapják meg a védőoltásokat, rossz táplálkozás és a stressz csökkenti az általános ellenálló képességet. A menekültek egy része szétszóródik a világban, és akik tébécések, új hazájukba is magukkal viszik betegségüket és fertőző képességüket. A kór újraéledésének másik oka, hogy Mycobacterium tubercolosis, a kórokozó az elmúlt évtizedek során hozzászokott és alkalmazkodott az antibiotikumokhoz, ezért egyre újabb gyógyszerekre van szükség az eredményes gyógyításhoz. Ezek a szerek azonban sok országban nem állnak rendelkezésre. A gyakran félbeszakított vagy nem megfelelő dózisú szerekkel végzett kezelés ugyancsak a tbc-baktériumok túlélő képességének kedvez.

Egészen más a helyzet, ha valakinek az immunrendszere valamilyen ok miatt legyengült: ha idős emberről van szó, vagy immunbetegségben szenved, például AIDS-es. A két kór egyébként olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy az AIDS-ben szenvedők jelentős része végül tbc-ben hal meg, miután a szervezete az antibiotikumos kezelés ellenére sem képes a legcsekélyebb mértékben sem „együttműködni” a fertőzés elhárításában. Bár a tbc nagyon veszélyes kór, tulajdonképpen mégsem olyan könnyű elkapni, mint más fertőző betegségeket. Egy egészséges ellenálló képességű ember csak nagyon kis eséllyel betegszik meg attól, ha egy aktív tébécés ráköhög, vagy a közvetlen közelében tüszszent és emiatt bekerül a szervezetébe a fertőzést okozó baktérium. A tényleges fertőzéshez többnyire ismételt találkozásra van szükség a kórokozóval, aminek akkor van nagyobb esélye, ha ugyanabban a zárt, rosszul szellőzött légtérben, tartósan együtt vagyunk egy beteggel. Ha mégis megfertőződünk, ez még nem jelenti azt feltétlenül, hogy a betegség is kifejlődik a szervezetünkben, hiszen az egészséges immunrendszer antitestekből álló védőfallal veszi körbe a baktériumot. Csakhogy ez ettől nem pusztul el, és amint az ellenálló képesség bármilyen okból csökken, kiszabadulhat „rabságából”. Ezért tanácsos olyan esetekben, amikor valaki tartósan ki van téve a tbc-vel való fertőződés veszélyének, vagy gyanús panaszai vannak, megvizsgálni, nem bujkál-e a szervezetében tbc baktérium. Ennek egyik ismert módja a bőrteszt, amely 72 órán belül jelzi, ha az illető fertőzött. A mellkas-röntgen, továbbá a különféle laboratóriumi vizsgálatok megerősítik vagy megcáfolják a feltételezést. Ha szükséges, elrendelik a gyógyszeres kezelést, ami általában 6-12 hónapig tart és a baktériumok tökéletes kiirtását eredményezi. Általában többféle gyógyszert kap a beteg egyidejűleg, A tbc kezelésében ma is az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a betegek egy része idő előtt félbeszakítja vagy önkényesen mérsékli a gyógyszerszedést. Ez sajnos a betegség súlyosbodásához, esetleg végzetessé válásához vezet, ráadásul az illető folyamatosan fertőzi a környezetét. (áv)

Mi a helyzet Szlovákiában?

A tuberkulózis elleni BCG vakcinában legyengített baktériumtörzsek vannak. Szlovákiában ez a védőoltás kötelező, a születés utáni negyedik napon kapják meg az újszülöttek. Ezután már csak azok kapnak védőoltást, akiknek szervezetében nem termelődött ellenanyag. Az ilyen gyermekeket 11 éves korukban oltják ismét.