Új ismeretek a koleszterincsökkentő gyógyszerekről

Tény, hogy koleszterint a máj is termel, de ételekkel is viszünk be szervezetünkbe. Még szerencse. Koleszterinre tudniillik elengedhetetlenül szükségünk van. Egyebek mellett szükséges bizonyos hormonok előállításához, az epében pedig megkönnyíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Van jó (HDL) és rossz (LDL) koleszterin. Az már korábban bebizonyosodott, hogy az LDL koleszterin növeli a különféle szív- és érrendszeri betegségek, köztük például a szívinfarktus és az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Ennek ismeretében teljesen észszerűnek tűnik, hogy a magas LDL-szintet érdemes csökkenteni. A magas koleszterinszint ellen elsősorban sztatinokat írnak fel, mert a betegek többsége jól bírja, s szerencsére használnak is, valóban csökkentik a koleszterinszintet.

A fejlettebb országok betegellátó rendszerében az orvosok manapság egyre többeknek írják fel az ilyen koleszterincsökkentőket azzal az indokkal, hogy így csökkenteni lehet a szív- és érrendszeri panaszok kialakulásának kockázatát. Orvosi körökben ez teljesen elfogadott gyakorlat. Ám az ír, a dán, az ausztrál és az amerikai szakemberek alkotta csoport új ismeretei szerint úgy tűnik: egyáltalán nem biztos, hogy ennek van értelme. A szerzők ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a sztatinoknak kicsik az előnyei, ráadásul a hatásuk az egyedi kockázati tényezők miatt is eltérő lehet, és hogy az LDL koleszterin szintjének csökkentése sztatin hatóanyagú gyógyszerrel nincs igazán erős hatással a szív- és érrendszeri betegségek alakulására. Azért azt javasolják: az új tudásanyagot frissített klinikai irányelvek és szabályzatok útján a betegekkel is ismertetni kell.