Tíz lisztérzékeny közül kilenc nem tud a betegségéről

Szlovákiában több mint 32 ezer lisztérzékeny van, de ez a szám a valóságban sokkal nagyobb. Nagy gondot jelent, hogy nem minden lisztérzékenyt vizsgáltak ki erre a betegségre. A lisztérzékenység autoimmun betegség, amely bármikor jelentkezhet, és ha későn diagnosztizálják, visszafordíthatatlan károsodást okozhat a szervezetben.

A lisztérzékenységet vagy cöliákiát a sikérérzékenység jellemzi. Ezt a fehérjét tartalmazza a búza, a rozs, az árpa és a zab héja. Az egyes szervekben évekig észrevétlenül játszódhat le a kóros folyamat. „Rendkívül fontos, hogy az ember észrevegye a cöliákia enyhe tüneteit, jeleit is, de nemcsak saját magán, hanem a családtagjain is. Leggyakoribb tünet a hasmenés és a súlycsökkenés. Ezeket a tüneteket azonban csak a lisztérzékenyek egy része tapasztalja. Gyakoribb a vérszegénység, a csontritkulás, a herpeszhez hasonlító bőrelváltozás vagy a depresszió” – magyarázza dr. Božena Pekárková, s hozzáteszi, hogy cöliákiára kell gondolni más autoimmun betegség, mint például a pajzsmirigygyulladás vagy a cukorbetegség kapcsán is. Lisztérzékenység húzódhat meg a májkárosodás, néhány neurológiai betegség vagy a mozgáskoordináció zavara mögött is. Végeredményben mind a nők, mind a férfiak terméketlenségének is az oka lehet. „Szem előtt kell tartani azt is, hogy nem szabad csak a gyógyszertárakban szabadon vásárolható tesztekre hagyatkozni, a diagnózist feltétlenül szakembernek kell felállítania” – hangsúlyozza a szakember.

Mit tehet a laikus, akinél felmerül a cöliákia gyanúja?

A doktornő szerint a legrosszabb, amit tehet, hogy étrendjéből kihagyja a sikért. „Ez semmiképpen nem ajánlatos. A sikérmentes diéta indokolatlan bevezetésével minden diagnosztikai lehetőség elvész. A sikérmentes diéta idején elvégzett vizsgálatok eredményei ugyanis hamisan negatívak lehetnek – figyelmeztetett. – A betegség gyakrabban a lisztérzékenyek családjában fordul elő, ezért például az egyenesági rokonoknak akkor is ki kellene magukat vizsgáltatni, ha semmilyen, lisztérzékenységre utaló klinikai tünetet nem tapasztalnak.”

A Szlovák Gasztroenterológiai Társaság kéri a lisztérzékenyeket, hogy tájékoztassák ismerőseiket a betegségről. „Fontos, hogy kellőképpen informáltak legyenek erről a betegségről a pedagógusok is, hogy megértéssel bánjanak a lisztérzékeny gyerekekkel. A betegség jobb megismerése végül is korai diagnózishoz vezethet, és az időben diagnosztizált lisztérzékeny ember, aki sikérmentes diétát tart, lényegében egészséges, s teljesen normális életet élhet” – teszi hozzá a szakember.