Sokak számára ismeretlen betegség a sclerosis multiplex (SM). Sok mítosz él róla a köztudatban. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Tévhitek a sclerosis multiplexről
A központi idegrendszer krónikus betegsége, melynek neurológiai tüneteit az idegsejtnek a pusztulása okozza. A myelinhüvely sérülése következtében az idegsejtek vezetési sebessége lelassul, és megnyúlik az egymást követő akciós potenciálok kiváltásához szükséges idő, ennélfogva az idegsejtek közötti információszállítás lelassul, de fokozottabb károsodás esetén akár teljesen megszűnhet a sejtek közötti kommunikáció.
Tévhit: Rokkantság és korai halál a vége
Bár gyógyíthatatlan betegségről van szó, megfelelő kezeléssel a beteg élete több évtizeddel meghosszabbítható és teljes értékű életet élhet. A kulcs a korai diagnózis és a hatékony kezelés.
Tévhit: Nem lehet gyógyítani
Az SM ugyan gyógyíthatatlan betegség, de kezelhető. Van több, a betegséget modifikáló gyógyszer, ami lehetővé teszi a „testre szabott” kezelést. A korszerű gyógyászat segít lassítani a betegség lefolyását és csökkenteni a fellángolások számát. A kezelés célja a neurológiai károsodás megakadályozása.
Tévhit: Halálos betegség
Az SM következményeiben kevesen halnak meg. Van a betegségnek agresszív formája, ami gyorsan halad előre, de ez nem gyakori. Veszélyesek a fertőzések és a depresszió, ami akár halált is okozhat, főleg akkor, ha nem kezelik. Az SM-ben szenvedő betegeket is fenyegetik a civilizációs betegségek: a rák, a szívbetegségek.
Tévhit: Az idős emberek betegsége, és főleg a feledékenység jellemzi
Bár a betegek 40 százalékának memóriagondjai vannak, de nem ez a betegség leggyakoribb és legsúlyosabb tünete. Az SM főleg a produktív korban lévőket sújtja. A mentális zavarok lassan haladnak előre, s főleg az első stádiumban nem is lehet észrevenni. A korai kezelés segít megakadályozni a kognitiv és mentális zavarok kialakulását.
Tévhit: Ha nincsenek tünetek, a betegség nem halad előre, s nem kell gyógyszert szedni
Az SM krónikus betegség, miközben sérül a központi idegrendszer. A gyulladáscsökkentő kezelés célja lassítani a betegség előre haladását. Ezt a kezelést folyamatosan folytatni kell a remisszió idején is. Az SM kezelése hosszú távú, az élet végéig tart. Fontos betartani a gyógyszerek pontos adagolását.
Tévhit: Akkor kell a kezelést elkezdeni, ha romlik az állapot
A korai diagnózis és az azonnali kezelés az egyedüli módja annak, hogy lelassítsuk a központi idegrendszer károsodását. Az idegstruktúrák gyulladása és megsemmisülése ugyanis a korai stádiumban történik, és jelentősen hat a prognózisra, miközben a későbbi stádiumban az agy megújítási lehetőségei kimerülnek.
Tévhit: Csak a testet sújtja, a lelkiállapotra nem hat
Az SM komplex betegség. A tünetek testi, de lelki eredetűek is lehetnek. A központi idegrendszer károsodásából, az általános stresszből és a betegség okozta lelki teherből következnek. Ide tartozik a depresszió, a fáradtság, a szorongás, az alvási zavar, a pszichózis.
Tévhit: A betegség nem fáj
A betegek 60 százaléka a fájdalmat jelöli meg egyedüli tünetnek. Az ok: feszültség az izmokban, görcsök, merevség az idegpályák károsodása miatt. Ennek következtében érzékenyebbekké válnak a szövetek, fájdalom és erős bizsergés jelentkezhet. A fájdalom krónikus, különféle intenzitású és erejű lehet. Enyhítésére fájdalomcsillapítót, izomlazítót és görcsoldót használnak.
Tévhit: Nem lehet más betegséggel összetéveszteni
Ennek az ellenkezője az igaz. Több tünete nem egyértelmű és más betegséghez hasonlít. Azért olyan nehéz a diagnosztizálása. Az érzéketlenség vagy zsibbadás néhány hét múlva vagy a rehabilitáció után spontán módon eltűnhet. A beteget a gerincproblémákkal kezelik és nem diagnosztizálják. Ugyanez a helyzet a szemideggyulladással, ami szintén az SM jellegzetes korai tünete. A mozgászavart is az izmok túlterhelésének számlájára szokták írni.
Tévhit: Az étkezésnek semmi köze a betegséghez
A mikrobiális bélflóra sérülése összefügg az immunrendszer zavaraival. Az étkezés kihat az SM kialakulására és lefolyására. A nyugati országokban több az SM-beteg, ahol elterjedtebb az ülő foglalkozás, a stressz, a magas kalóriabevitel, a sok telítetlen zsírsav fogyasztása. Bizonyított, hogy minden étkezés után átmeneti gyulladás alakul ki a szervezetben. Hogy mennyire károsodnak tőle a sejtek, a bevitt élelem minőségétől és mennyiségétől függ. Gyulladáskeltő hatásúak a zsírok, a vörös hús, a tej és a vaj. Ha ezeket korlátozzuk, csökken a betegség aktivitása. Káros a finomított cukor és a só túlzott fogyasztása. A tehéntejet növényi tejjel ajánlott helyettesíteni, ami nem tartalmaz gyulladást kiváltó fehérjéket. Bebizonyosodott, hogy az SM-betegek számára hasznos lehet a sikérmentes étkezés. Tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás, ami közvetlenül gyulladást vált ki és károsítja a szervezetet. Ajánlottak a magas polifenoltartalmú élelmiszerek. Ezek antioxidánsok, amelyek védik az idegsejteket. Ajánlott a hal, a B12-, D-, C-, A- és E-vitamin, valamint probiotikum fogyasztása.
Tévhit: Kíméljék magukat, ne sportoljanak
Az ellenkezője az igaz. A torna javítja a szervezet oxigénellátását, elősegíti a mozgékonyságot, az izomerőt, csökkenti a fáradtságot, javítja az életminőséget. Általa több oxigén jut a sejtekbe és védi őket a gyulladástól. Tornával javul a koordináció, az egyensúly, csökken az izommerevség. A folyamatos, hosszú mozdulatok ajánlottak, mint amilyen az úszás, a jóga, a vízi torna vagy a tajcsi.
Tévhit: A betegek nem dolgozhatnak
Sokan még évekig dolgoznak a betegség diagnosztizálása után. Lehet, hogy fáradtak, depresszióban szenvednek, összpontosítási zavaraik vannak, ami kihat a teljesítményre, de ez nem törvényszerű.
Tévhit: Az SM-es nők ne szüljenek
Ha stabilizált a beteg állapota, a terhesség ajánlott. Az SM nem olyan betegség, ami miatt le kell mondani a terhességről, igaz, körültekintőbben kell megtervezni. Sok nő a terhesség alatt úgy érzi, hogy enyhültek a tünetei, mintha „elaludt” volna a betegség.
Tévhit: Öröklött betegségről van szó
Bár az öröklött hajlam szerepet játszik, az SM-ben szenvedő nő gyereke 95 százalékos valószínűséggel nem kapja meg a betegséget. Ha mindkét szülő SM-ben szenved, a gyerek megbetegedésének valószínűsége 30 százalék.
Tévhit: Meddőséget okoz
Az SM több szexuális zavart okozhat, a férfiaknál például befolyásolhatja a merevedést, ám a termékenységet nem. Nem növeli a vetélés vagy a magzat károsodásának esélyét.
Tévhit: A nők nem szedhetnek fogamzásgátlót, és a mesterséges megtermékenyítés sem jöhet számításba
Eddig nincs bizonyíték arra, hogy a hormonális fogamzásgátló hat az SM lefolyására. A betegség nincs hatással a mesterséges megtermékenyítés sikerére vagy sikertelenségére. A mesterséges megtermékenyítés a betegség remissziója idején ajánlott.
Tévhit: Növeli a terhességi szövődmények kockázatát, károsítja a magzatot
Az SM semmiképpen nem befolyásolja a terhesség lefolyását, és nincs negatív hatással a magzatra. A spontán vetéléssel, a halva születéssel, a koraszüléssel kapcsolatban sem derül ki negatív hatása.
Tévhit: A terhesség rontja a beteg kilátásait
A terhességnek nincs negatív hatása a betegség hosszú távú prognózisára. Ellenkezőleg: pozitívan hathat az SM hosszú távú alakulására.
Tévhit: Tilos a szoptatás
A tanulmányok nem igazolták, hogy a szoptatás negatívan hat a betegség lefolyására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6 hónapig ajánlja a szoptatást az SM-es kismamának. A gyermekágyi időszakban MRI-vizsgálattal kell a beteg állapotát ellenőrizni. Ha aktivitás mutatkozik, be kell fejezni a szoptatást, és meg kell kezdeni az intenzív kezelést.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.