Testünk biokémiai gyára

Nagy baj, ha nem működik tökéletesen ez a szervünk, de az is veszélyes lehet, ha akár csak egy feladatát is rosszul látja el. Sajnos, nem kell hozzá sok, hogy zavar mutatkozzon működésében. A máj szempontjából egy évszak sem veszélytelen, de az iskolakezdés, az intenzívebb közösségi élet talán egy fokkal mégis veszélyesebb. A máj leggyakoribb betegsége a vírusos májgyulladás, amelyet a laikus közvélemény fertőző sárgaságnak nevez. Világviszonylatban is a leggyakoribb májbetegség, s évente kétmillió ember halálát okozza.

Megkülönböztetünk A, B, C, D, E és G típusú májgyulladást. Az A és az E típusút piszkos kézzel, fertőzött vízzel vagy élelmiszerrel, a B, C, D és G típusút pedig vér közvetítésével kaphatja meg az ember. A B típusú májgyulladás esetében a fertőzés gyakran nemi úton, továbbá anyáról újszülöttre terjed. Szlovákiában elsősorban az A, B és C típusú májgyulladás fordul elő.

A higiéniai feltételek javulásával párhuzamosan Szlovákiában az elmúlt évtizedekben egyre kevesebben betegedtek meg A típusú májgyulladásban. Következményeként az ember szervezetében csökkent az A vírussal szembeni ellenanyag mennyisége. Ezért az ötven évnél fiatalabbak, akik életük folyamán ritkán találkoztak az A típusú vírussal, hajlamosakká váltak a fertőzésre, hiszen szervezetük nem készült fel a védekezésre. Ezt védőoltással bármikor pótolni lehet. A szérum mindenki számára hozzáférhető, de sajnos a lakosságnak viszonylag kis része él a lehetőséggel.

A fejlődő országok egyik legnagyobb egészségügyi problémája a B típusú májgyulladás. Több mint 2 milliárd ember élete folyamán elszenvedi a B típusú májgyulladást, s jelenleg is 350-400 millió a fertőzöttek száma. A legtöbb fertőzöttet Kínában, Brazíliában és Koreában tartják számon. Évente egymillió ember hal meg a fertőzés következtében kialakult májzsugorodásban és májrákban. Világviszonylatban a 10. leggyakoribb halálok. Nálunk 1976 óta vizsgálják ilyen szempontból is a véradókat és a leadott vért, s legalább a veszélyeztetett csoportba tartozók védőoltást kapnak. Kórházban diétával és gyógyszerekkel kezelik az effajta májgyulladást. 1998 óta minden újszülött kötelezően védőoltást kap, 2005 óta pedig a 11 éves gyerekeket oltják be. Védőoltást kapnak továbbá a veszélyeztetett csoportok: az egészségügyi dolgozók, a fertőzött anyák újszülöttjei, néhány súlyos betegségben szenvedők, a fegyveres erők tagjai stb. Akik nem tartoznak a felsorolt csoportokba, megvásárolhatják a vakcinát, amely biztonságos és nagyon hatásos. Ha az oltás az előírt időterv szerint történik, a védelem rendszerint egész életre szól.

A világ népességének 3 százalékát C típusú sárgaság sújtja. Mivel oltással nem lehet kivédeni, így nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országoknak is nagy gondot jelent. Szlovákiában a fertőzöttek száma 20-50 ezer, akik egyáltalán nem tudnak betegségükről. Az eddig kb. 1000 esetben diagnosztizálták és kezelték a betegséget. A véradók rutinos tesztelésének bevezetése előtt az emberek többsége vérátömlesztéssel kapott fertőzést. A legveszélyeztetettebbek egyértelműen az intravénás kábítószer-élvezők, akik egymásnak kölcsönzik a használt fecskendőt, tűt.

Túlzás nélkül állítható, hogy a B és a C típusú sárgaságot már nálunk is a legmodernebb módszerrel kezelik. Semmiben sem különbözik ez a kezelés a fejlett országokban alkalmazott gyógymódoktól. A legfontosabb feladat a fertőzött ember kezelése, még mielőtt a betegség minden tünete jelentkezne. Amikor a betegség teljesen kifejlődött, akkor már nagymértékben rontja az élet minőségét, megrövidíti az életet, s s nem utolsó sorban ebben a helyzetben a kezelési módok is eléggé korlátozottak. (m-ie-zd)