Wimbledon rajtja előtt szabad kártyával vehetett részt a queen’si 500-as tenisztornán Ryan Peniston, és hatalmas bravúrral nyitott.
Sztárok életmódja: minden rosszban van valami jó
A brit teniszező 26 évesen első ATP-meccsét játszotta, s két játszmában búcsúztatta a torna első kiemeltjét, a norvég Casper Ruudot.
Mégsem ez volt életének legnagyobb győzelme – az idei előző hármat füvön alacsonyabb kategóriájú tornákon érte el, egyébként összesen 19-szer nyert –, viszont magyarázat arra, hogy miért ilyen későn érő, és hogy minden és mindenki legyőzhető. A világranglista 180. helyén álló Peniston azóta várt egy ehhez hasonló pillanatra. A Memphis Egyetemen eltöltött évek után 2018-ban profi teniszezőnek állt.
A Southendben élő játékos már egészen fiatalon olyan leckét kapott az élettől, amely megtanította a küzdelemre. Mindössze egyéves volt, amikor egy rosszindulatú daganatos betegséget, rabdomioszarkómát diagnosztizáltak nála. Leggyakrabban az agy és a kismedencei szerveket támadja meg, de a daganatok a test más, közeli területeire is átterjedhetnek, s áttéteket képeznek. Kezelés nélkül néhány héten vagy hónapon belül halált okoz. Az intenzív kezelés hatására már jobbak a betegek kilátásai. Peniston is kemoterápiás kezelést kapott, miután eltávolították a tumort. Hosszú folyamat várt rá, de mivel nagyon pici volt, erre az időszakra nem emlékszik, csak szülei elbeszélése alapján tud róla, mégis úgy érzi, hogy nagy hatással volt rá. „Semmire sem emlékszem, gyerekként pedig nem sokat tudtam erről a helyzetről. Csak az előző tíz évben kezdett el jobban foglalkoztatni, és megkértem a szüleimet, hogy meséljenek róla, de nem akartak, nyilván nagyon nehezen élték meg. Számomra viszont rengeteg erőt ad. Úgy gondolom, hogy nagyszerű lenne, ha más gyerekek és családok, akik hasonlóan nehéz időszakon mennek keresztül, reményt tudnának meríteni belőle” – ecsetelte Peniston a történteket. A 26 éves brit teniszező teljesen felépült, de a kezeléseknek voltak következményei, viszont ő ebből is igyekezett hasznot húzni: „A kemoterápia hatással volt a testi fejlődésemre, 14–15 éves koromig nagyon pici voltam. Közel 30 centivel alacsonyabb a társaimnál – egyébként ma 183 centi magas. – Ez szinte még segített is a teniszben, mások 14 évesen már nagyokat szerváltak, én csak úgy finoman ütöttem a labdát. Kénytelen voltam ezt valamivel ellensúlyozni, olyan képességeket kifejleszteni, amelyeken más játékosok nem dolgoztak annyit. Például a mozgásomon, a technikámon, illetve a taktikán. Most látom, hogy nekem ez milyen sokat segített.” Ebből adott ízelítőt a Casper Ruud elleni mérkőzésen.
(urbán)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.