Sztárok életmódja – Megjárta az Everestet

Mivel Poprádról származik, s gyerekkorától magába szívta a hegyek szeretetét, számára – bár alaposan meg kell dolgoznia közben – ez a legjobb mozgás, természetesen a felkészülést, az edzést beleszámítva. Kinn lehet a szabadban, nem egy bezárt edzőteremben – mondja is, hogy abban soha nem tudott motivációra lelni. És otthon sem szeret egyedül „majomkodni”.

Az 52 éves rádiós és tévés számtalan hegyet megmászott, régóta rabja, szerelmese ennek a sportnak. Tagja volt egy Mount Everest- expedíciónak, ott 6600 méterig jutott. Egyébként azt mondja, soha nem hajtotta a vágy meghódítani a legmagasabb csúcsokat, feljutni a nyolcezresekre, inkább az élmény, a hegymászás öröme motiválja. A moderátornak a Mount Everest- expedíció során a kísérő csapat tagjaként a főzés volt a dolga, mert mint elárulta, az alaptáborban nem mindegy, hogy egy európai vagy a magashegyi teherhordó, a serpa gondoskodik- e az ellátásról.

Marcel Forgáč gyakran emlegeti az élményt, amikor 1991-ben társaival megmászta a tátrai Erzsike-orony (szlovákul Ostrva) 1890 méter magas tű alakú szikláját. Ez mindmáig szép emléke maradt. Kevésbé szép a covidos időszak – nem csak azért, mert elmaradt a tervezett tengerparti üdülés, amelyen, úgy gondolták, valamennyien feltöltődnek. Helyette a fiaival és tátrai barátaival a nagyszülők vidéki házában bújtak meg, s próbálták élvezni a nyarat, a szünidőt. A járványos idők elejének legrosszabb emléke pedig a moderátort alaposan próbára tette, kórházban kötött ki. Bár nem covid-fertőzéssel, de egy hetet töltött bezárva lábon kihordott tüdőgyulladás miatt. A tüdőgyulladás tünetei a legtöbb ember számára jól ismertek – köhögés, szúró hátfájás, mellkasi fájdalom, magas láz és hidegrázás –, maga Marcel azt állítja, hogy kezdetben nem nagyon tapasztalta magán ezeket. Örült, hogy a kórházból egy hét után hazaengedték, de az örömbe üröm vegyült, mert még sokáig igen pocsékul érezte magát. Így a hegymászásra még gondolni sem mert, sőt, a mozgást is nélkülöznie kellett, s jó ideig eltartott, míg újra formába lendült. Amikor már azt hitte, minden rendben, újra utolérte a sors. Nemrégiben, amikor egy üzemanyagtöltő állomáson kiszállt az autóból, lumbágót kapott, alig tudott mozdulni. Olyan erős fájdalmai voltak, hogy aznap a műsort sem tudta levezetni. Azzal magyarázta a dolgot, hogy a szél okozta a bajt, de az sem kizárt, hogy a derékfájdalma hátterében az autó légkondija áll. Utóbbi azért okozhat gondot, mert a hideg hatására a szalagok és íntapadások begyulladhatnak.

(urbán)