Csak mítosz a varázserő?
Az emberiség ősidők óta keresi azokat az eszközöket, amelyekkel nemi vágyat lehet kelteni a közömbösökben. A világ valamennyi kultúrája és népe használ afrodiziákumokat. Céljuk, hogy megtartsák és támogassák az életerőt, több gyönyörrel ajándékozzák meg a szerelmeseket.
SZERELMI VÁGYKELTŐK
Az emberiség ősidők óta keresi azokat az eszközöket, amelyekkel nemi vágyat lehet kelteni a közömbösökben. A világ valamennyi kultúrája és népe használ afrodiziákumokat. Céljuk, hogy megtartsák és támogassák az életerőt, több gyönyörrel ajándékozzák meg a szerelmeseket. Az afrodiziákum szó eredete a tenger habjaiból kiemelkedett csodás és izgató istennő, Aphrodité mítoszához kapcsolódik. Az istennő csodálatos varázsövéhez hasonló hatású szereket nevezték el afrodiziákumnak. A kagylók és csigák húsát afrodiziákumként fogyasztják, vázukból pedig a női szeméremtest szimbólumaként mágikus tárgyak, varázserejű amulettek készülnek.
Elvárások, remények
Van, ahol az impotencia és a frigiditás ellen alkalmazzák az afrozidiákumokat, máshol, a már meglévő nemi vágy fokozására. A gyönyört hajszoló férfiak potencianövelő szerként használták, hogy időben meghosszabbítsák az erekciót, és ismételt működésre serkentsék a nemi szervet. Egyesek olyan eszközt kerestek bennük, amelytől felhevülhetnek a frigid nők, engedékennyé válhatnak a nemi élettől berzenkedők, az örömtelenek előtt pedig feltárulhat az erotika és a szexualitás világa. Innen már csak rövid út vezetett a szerelmi varázslás felé, mikor is titokban alkalmazták, hogy az érintettek tudta nélkül hassanak azok testi szerelem iránti vágyára.
Csodálatos növények
Az emberiség nemcsak a táplálkozásra és gyógyászatra alkalmas növényeket fedezett fel, hanem olyan, legtöbbször hallucinogén fajtákat is, amelyek biztosították a kapcsolatot isteneikkel és a láthatatlan természetfeletti erőkkel. Ezek a szent növények azonban számos olyan mellékhatással is rendelkeztek, mint például a nemi vágy serkentése vagy a rendkívül erős erekció. A legtöbb ősi kultúrában termékenységi rítusokhoz használták az afrodiziákumokat, melynek során a szexuális aktus szentté vált. Egyes növénycsaládokban gyakoribbak az afrodisztikus fajok, leginkább a csucsorfélék (Solanaceae) tagjai között, amelyek közé olyan egzotikus növények tartoznak, mint a nadragulya, mandragóra vagy a beléndek.
Állati eredetű varázsszerek
Az állatvilágból származó leghíresebb és talán a legrégebb óta ismert afrodiziákum a kőrisbogár. Hiába léptek fel súlyos mellékhatások (heregyulladás, dizentéria), Marokkóban és Mexikóban még ma is kaphatók a belőle készült szerelmi varázsszerek. Alkalmazása nagyon veszélyes, mivel a bogár teste 0, 25 – 0, 55 százalék kantaridint tartalmaz, amiből 30 mg már halálos. Sok olyan szerelmes pusztult el nyomorultul kedvese karjaiban, aki a bogárból készült szer erőteljes hatását akarta élvezni. A rovar gerjesztő hatása tehát rendkívül kétes. Vannak persze sokkal ártalmatlanabb fajok is, mint például a germán szerelemistennő szent állata a cserebogár, aminek elfogyasztása szintén garantálta a sikert. Szerelmi bájitalokat készítésénél a legelterjedtebb szokás bármilyen állat nemi szervének a feldolgozása, illetve a fallikus képzeteket hordozó testrészek, mint az agancsok, szarvak, vagy az orrszarvúak tülkeinek porrá törése.
Ásványok, drágakövek
Az ásványok, drágakövek mágikus erejében való hit különleges megjelenési formájukon, drágaságukon, vagy elérhetetlenségükön alapul. A kövek, ásványok afrodisztikus hatásának van tudományos magyarázata is. Az emberi szervezet számára bizonyos ásványi nyersanyagok életfontosságúak, a cink és a magnézium például „felügyeli” a nemi szervek működését. Beszerzésük pedig jóval egyszerűbb, mintha porrá tört kagylóhéjat kellene keresnünk. (tn)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.