Serdülő lányok rejtett vashiánya

A vashiány mértéke életkori csoportok, földrajzi helyzet, szociális és gazdasági körülmények szerint változó. A vashiány gyakoriságát a fejlett országokban a serdülő lányoknál 13–14%-ra, a fejlődő országokban 51%-ra becsülik. A hazai adatok a két érték között vannak.

A kóros állapot jelentőségét gyakoriságán túl következményei is megszabják. A vashiányt ma már nem csak vérszegénységhez vezető, vassal jól kezelhető betegségnek tekintjük. A vörösvértest képzéséhez szükséges vas hiányából származó vérszegénység egyrészt a gyermekkor leggyakoribb vérképzőszervi betegsége, másrészt a vashiány egyéb módon is befolyásolja az életminőséget. Csökkenti a szervezet testi, szellemi, lelki teljesítőképességét, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, és állhat iskolai romló teljesítmény vagy magatartászavar hátterében. A központi idegrendszert az intenzív fejlődés időszakában igen érzékenyen érinti a vas hiánya.

A vashiány vagy vashiányos vérszegénység hosszú távú elváltozásokat okozhat. A vashiány káros hatással van a viselkedésre, a testi-lelki fejlődésre és a megismerő, a megismerésre vonatkozó agyi funkciók alakulására. Az eltérések már viszonylag enyhe vérszegénység esetén is kimutathatók. Éppen ezért fontos, hogy ezek az agyi, szellemi funkciók a fejlődési, érési szakaszokban – gyermekkor, serdülőkor – a szervezet megfelelő egészségi állapotában működjenek, s ne terhelje ezt vashiány. Az utólagos vaskezelés tudniillik kevésbé biztonságos, mivel az esetleges agyi elváltozások már visszamenőleg nemigen korrigálhatók. Ezért is fontos magának a vashiánynak a megelőzése rendszeres szűrés segítségével.

A vashiány kialakulását veszélyeztető életszakaszok: az újszülöttkor, a 9–24 hónapos, és elsősorban leányoknál a serdülőkor, főleg az első menstruációt követő két év. Ilyenkor, a gyors növekedés során gyakran fordul elő a megnövekedett vasszükséglet és a csökkent vasbevitel miatt a rejtett vashiány. Az állapot felismerése még gyakorlott gyermekgyógyász számára sem könnyű, mivel a gyermek akár tünet- és panaszmentes is lehet. Más esetekben viszont viszonylag jellegtelen panaszokról számolnak be, pl. levertség vagy a haj és a körmök töredezettsége. Fizikális vizsgálattal sápadtságon kívül más nem észlelhető. Pontos diagnózist csak a vérkép és a szervezet vasraktárainak ellenőrzése, vizsgálata biztosít.

Vashiány esetén a vér vastartalma csökkent, ezért a vörösvértest képzése elégtelen. Ilyenkor vaspótlásra van szükség, mely eredményes terápiának bizonyul.

A rejtett vashiány

Csak laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki. Ez a betegség az utóbbi 20 évben új megvilágításba került. Kiderült, hogy a vas nemcsak a vörösvértest alkotó eleme, és így az oxigénszállítás nélkülözhetetlen része, hanem kritikus tényező az agy fejlődésében is, miután a központi idegrendszer energiaellátását szabályozó enzimek alkotórésze és befolyásolja az idegrostok velősödését (ennek hiányában nem képes a rendszer teljes értékű működést kifejteni).

A rejtett vashiány nem specifikus tünetei: romlik a folyamatos figyelem képességének ideje, az éberség, a tanulási képesség – azaz az intellektuális képességek, de észlelhető fáradékonyság, fizikai kimerültség, vegetatív labilitás és gyors kifáradás is. Mivel ezek a tünetek számtalan egyéb betegség bevezető tünetei is lehetnek kamaszkorban, ezért könnyen belátható a laboratóriumi szűrővizsgálatok fontossága.

Vizsgálat

A vérvétel éhgyomorra történik. A vizsgálathoz mindössze kb. 5 ml vérre van szükség, melyet a laborban vesznek le könyökvénából, modern vérvételi eszközökkel. A szűrővizsgálat során a vérkép és a szérum vastartalmára vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok történnek. E vizsgálatok eredményei alapján a gyermekorvos a rejtett vashiányban szenvedő gyermek kezelését napjainkban korszerű, hatásos és kevés mellékhatással bíró készítményekkel hatékonyan és biztonságosan tudja megoldani. A kezelés ideje általában 4–6 hét, amit kontrollvizsgálat követ.