Segíthet a mély agyi stimuláció

Fő tünete a remegés, az izommerevség, a lassú mozgás, az egyensúlyzavar. Fő oka az, hogy csökken az agy dopaminszintje. A betegek többsége kizökken megszokott életből, de egy részének az orvosi technológiák fejlődésének köszönhetően új reményt jelenthet a mélyagyi stimuláció, amivel a tüneteket egy gombnyomással hatástalanítani lehet. 

A Parkinson-kór súlyos neurológiai betegség, amire a központi idegrendszer krónikus és előrehaladó károsodása jellemző. 

„Leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a felső végtag remegése. Később ehhez kényszeres mozgás, merevség, lassúság, artikulációs problémák, írászavarok és merev arc társul – magyarázta Dr. Peter Valkovič neurológus professzor, majd hozzátette: - A beteg képtelen ellátni magát, mások segítségére szorul, elveszíti munkáját, depresszióba esik.” Általában 40–70 év között alakul ki, megjelenésének kockázata a korral nő. Parkinson-kórban szenvedett II. János Pál pápa, Salvador Dalí festő, Muhammed Ali ökölvívó, vagy Michale J. Fox színész is ezzel a kórral küzd. 

Ott, ahol véget érnek a gyógyszeres kezelés lehetőségei, a modern technológiák és innovációk jutnak szóhoz, mint amilyen a mély agyi stimuláció. Lényege, hogy az agyba beépített neurostimulátor és elektróda segítségével rendszeres elektromos impulzusokkal enyhíteni lehet a kellemetlen tüneteket. Hatására javul a beteg életminősége és helyreáll lelki nyugalma.

Visszanyerik önbecsülésüket, önbizalmukat, újra bíznak saját erejükben, helyreáll lelki nyugalmuk, ami segíti a kezelést.

"Ez a technika a régi műtétet helyettesíti. Világszerte ilyen kezelésben már 150 ezer beteg részesült, Szlovákiában több mint 100” – mondta a szakember. A biztosítók által teljes mértékben fizetett beavatkozást három helyen végzik: a pozsonyi és a kassai egyetemi kórházban, valamint a besztercebányai Roosevelt Kórházban. Bár a betegség továbbra sem tűnik el a páciens életéből, a mély agyi stimuláció hatására ismét teljes életet élhet, képes magát ellátni, sokan újra dolgozni kezdenek. „Visszanyerik önbecsülésüket, önbizalmukat, újra bíznak saját erejükben, helyreáll lelki nyugalmuk, ami segíti a kezelést” – hangsúlyozta a neurológus professzor, majd hozzátette: „Azzal, hogy a beteg önállóbbá válik, megkönnyítheti hozzátartozói helyzetét. Azzal pedig, hogy dolgozik, a szociális rendszeren is könnyít. Ez a módszer pozitív társadalmi hatása.”

(ki)