Az én történetem 2003 márciusában kezdődött. Egy erős megfázás után a nyakamon kis csomót vettem észre. Arra gyanakodtam, hogy megfáztam. Ám néhány nap múlva újabb csomó jelent meg a nyakamon.
Öt hét után tünetmentesen hagytam el a kórházat
Elmondták, hogy a kivizsgálások után kemoterápiát, utána pedig sugárkezelést fogok kapni. November végén kaptam az első kezelést. Gyerekkoromtól kezdve mindig derékig érő hajam volt. Tudtam, hogy a kezelés mivel jár, ezért amikor hazamentem, mindjárt levágattam a hajam rövidre. A harmadik kemoterápia után kézzel szedtem ki a hajamat. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak fájdalmaim, de éltetett a remény. A kemoterápia után egy hónap múlva kezdődött a sugárkezelés. Képzelhetik, milyen erőt merítettem, hogy fél éven keresztül havonta kétszer busszal utaztunk fel a Komáromi járásból Pozsonyba a kemoterápiás kezelésre. A sugárkezelésre már be kellett feküdnöm, mivel azt naponta kaptam. Az 5 hét kórházi tartózkodásom alatt áldott jó orvosokat és nővérkéket ismertem meg. Azelőtt, mielőtt megbetegedtem, a televízióban néztem a betegekről szóló sorozatokat, csak mosolyogtam. Azt hittem, ilyen csak a filmekben van, hogy az orvosok és a nővérkék futkosnak a beteg körül, igyekeznek mindent megtenni a betegért. Igen, van ilyen, a pozsonyi Szent Erzsébet Kórház ilyen. Amikor 5 hét után tünetmentesen elhagytam a kórházat, azt hittem, vége ennek a rémálomnak. Otthon azzal fogadtak, hogy 23 éves munkaviszony után betegpénzt már nem kapok, és mivel egy hónappal előtte el kellett volna intéznem a rokkantnyugdíjat, az öthetes kórházi tartózkodásomra nem kapok semmit. A sugárkezelés alatt a doktornő ajánlatára már szedtem két táplálék-kiegészítőt. A kettő 4000 koronába került. Komáromban megint nem tudtam semmit intézni, ezért ismét Pozsonyhoz fordultam. Elfogadták a fellebbezést, és így négy hónap után kaptam először pénzt. Azóta eltelt két év, és már csak 4 hónaponként járok Pozsonyba. Amikor utoljára voltunk, a doktornő azt mondta a lányomnak: „Anyuka nagyon rossz állapotba került hozzánk, s most mi önökkel együtt örülünk, hogy meggyógyult.”
Még annyit szeretnék elmondani, hogy betegségem alatt 25 kilót fogytam. Próbáltam támogatást kérni, nem kaptam. Nemrég azt olvastam az újságban, hogy az új törvény szerint jár a támogatás a daganatos betegnek, ha fel tudja mutatni, hogy a súlya 10 kg-mal kevesebb.
Köszönöm szépen, én már meggyógyultam, az én súlyom 20 kg-mal több. Katalin
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.