ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

Görcs. Akaratlan izomösszehúzódások, amelyek gyakran klónusosak (rángásosak), vagyis az összehúzódások többé vagy kevésbé általános izomelernyedésekkel, megszakításokkal váltakoznak. Olykor lehetnek tónusosak, vagyis az izmok feszülése ilyenkor folyamatos. A görcsök az idegrendszer mozgató (motorikus) részének zavaraihoz kötődnek, és gyakran tudatzavarral társulnak. Az izomgörcsöknek sokféle oka lehet, amelyek viszonylag könnyen megállapíthatók. A kisgyermekek láz okozta görcsrohamától az epilepszián át, a koponya és agysérülések, agydaganatok, és egyes fertőző betegségek, mind kiválthatnak görcsöket.

Kopaszodás

A haj vagy a szőrzet kihullása, ami a leggyakrabban teljesen szőrtelen, kerek foltok alakjában jelenik meg. Estenként az egész hajas fejbőrt is érintheti. Kiváltó oka ismeretlen.

Koponyaűri nyomás

A koponyaüregben valamilyen oknál fogva bekövetkező fokozott nyomás. Ez a jelenség fejfájásban, hirtelen, émelygés nélküli hányásban, érbeidegzési zavarokban, izzadásban, lázban, lelki zavarokban valamint görcsrohamokban nyilvánulhat meg. A nyomás fokozódásának oka lehet éreredetű (magas vérnyomás, érfejlődési rendellenesség), fertőzés, baleset, daganat. Kisgyermekeknél a vízfejűség (hidrokefalus) jöhet szóba, melyben az agyigerincvelői folyadék (likvor) koponyaűrben történő kóros felszaporodása okoz fokozott nyomást.

Koponyasérülés

A koponyát ért bármilyen sérülés következtében kialakuló helyi és általános rendellenességek összessége. Ez maga után vonhatja az agy állományának károsodását is. Az agyzúzódást idegrendszeri tünetek kísérik, melyek hevessége és időtartama nagyban függ az érintett agyi terület helyétől és nagyságától, valamint a válaszreakcióképpen kialakuló vizenyő mértékétől, és az esetlegesen kialakuló, kemény agyburok alatti vagy feletti vérzéstől (sub- vagy epidurális hematóma). A koponyasérült szubjektív tünetei a visszatérő fejfájás, a szédülés, a lelki zavarok lehetnek, akkor is, ha sem a klinikai vizsgálat, sem a kiegészítő vizsgálatok nem mutatnak ki semmilyen elváltozást.

Koraszülött

Az idő előtt, vagyis az utolsó menstruációtól számított 37. terhességi hét körül született gyermek. A koraszülött gyermek életkilátásai elég bizonytalanok, ha a terhesség 6. hónapjában jön a világra, és igen jók, ha a nyolcadik hónapban születik meg.

Kórbonctan

Orvostudományi szakág, melynek feladata a szervezet és benne a szervek szabad szemmel vagy mikroszkóppal vizsgálható károsodásainak pontos leírása és osztályozása. A kórbonctan lényeges szerepet játszik számos betegség diagnózisának felállításában, főleg ami a daganatos betegségeket illeti. A biopsziával nyert szövetminta vizsgálata folyamán korszerű eljárásokat alkalmaznak. A patológus orvos (kórboncnok) feladata, hogy a boncolás alapján megállapítsa a halál okát, a megelőző okot, az alapbetegséget, valamint a kísérő betegséget vagy betegségeket.

Korea

Vitustánc. Ideggyógyászati kórkép, amely táncmozdulatokhoz hasonló, rövidebb izomösszehúzódásokban nyilvánul meg, főleg a végtagokon és az arcon. A rángások helye folyamatosan változik. Többféle koreás betegséget ismer a tudomány. A Huntington-korea öröklődő, idős korban jelentkező betegség, mely teljes elbutuláshoz vezet. A Syndenham-korea gyermek- és serdülőkorban, többnyire reumás lázhoz társulva jelenhet meg, azonban az alapbetegség gyógyulásával ez a tünet is maradéktalanul eltűnik.

Korionbolyhok

Az emlősök petezsákja, majd később magzatburka felszínén található bolyhok, melyek az embernél az embrionális élet 12. hetében már jól felismerhetők. A terhesség elején történő korionboholy mintavétel és annak genetikai vizsgálata egyre több születés előtti betegség felismerését teszi lehetővé.

Kórjóslat

Prognózis. Egy betegség vagy valamilyen egészségkárosodás kifejletének megjósolása. Ez az előrelátás megfogalmazódhat a súlyosság általános kifejezéseivel (jó vagy rossz prognózis) vagy pontosabb kifejezésekkel (a betegség súlyosbodásának lehetséges kockázatának vagy a kezelés nélkül kialakuló szövődmények stb. előrejelzésével).