ORVOSI SZÓTÁR

A tarkó vagy a nyak környékének korlátozott fájdalma, melynek számos oka lehet, ilyen például – a többi között – a csigolyameszesedés, a porckorongsérv és a reuma.

Nyálkahártya

Állandóan enyhén nedves, hártyaszerű szövet, mely a szervezetben lévő, a külvilággal kapcsolatban álló üreges szervek, valamint a belszervek kivezető csövének többségét béleli. Ilyen hártya található például a szájban, a nyelőcsőben, az orrüregben, a légcsőben, a hüvelyben, a méhben, a húgycsőben, a húgyhólyagban.

Nyelési nehézség

Legtöbbször valamilyen mechanikus akadály (szűkület, daganat, idegen test) vagy beidegzési zavar következménye. A lehetséges ok kiderítéséhez mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges.Nyelőcső-patkóbél tranzit

A nyelőcső, a gyomor és a patkóbél együttes radiológiai vizsgálata, amely előtt bárium- vagy jódtartalmú kontrasztanyagot juttatnak az érintett személy tápcsatornájába. Ma már ritkán alkalmazzák.

Nyelőcsőgyulladás

Fertőzés, mérgezés, savas viszszaáramlás vagy rekeszsérv miatt kialakuló nyálkahártya-gyulladás és -felmaródás. Csecsemőknél a gyomor-nyelőcső reflux okozta gyulladásos betegség.

Nyelvgyulladás

A szájüreg nyálkahártyájának fertőzéses eredetű gyulladását előidéző kórokozók a nyelvet is megtámadhatják. Ebből alakul ki a glosszitisznek nevezett kórkép, amit mérgezés vagy felmaródás is kiválthat.

Nyirokcsomó

Nyiroksejtekből felépülő apró, tojásdad, babszem nagyságú és bab alakú képlet, mely a nyirokerek mentén helyezkedik el.

Nyirokérgyulladás

Limfangfitisz. A nyirokérgyulladást legtöbbször valamilyen kórokozó idéz elő. Heveny és idült formája is létezik.

Nyomelemek

Egyszerű kémiai anyagok, melyek igen kis mennyiségben vannak jelen szervezetünkben. Számos anyagcsere-folyamatban nélkülözhetetlenek. Fontosabb nyomelemek a vas, a mangán, a réz, a foszfor, a cink, a magnézium, a jód, de ide sorolható a kén, a kobalt, a szelén, a fluor, a molibdén, a króm és a vanádium is.

Nyúlszáj

Veleszületett fejlődési rendellenesség, mely a felső ajkon keletkezett, kisebb-nagyobb, oldalirányú hasadékban nyilvánul meg, melyhez esetenként a szájpad hasadéka is társul (farkastorok).

Obezitás

Kóros elhízás. A zsírszövet túlzott felhalmozódása a szervezetben, melynek következtében a testsúly lényegesen, a testmagassághoz viszonyított normál értékhez képest mintegy 20–25%-kal megnövekszik. Az elhízás okai meglehetősen szerteágazóak: túlzott mértékű és helytelen táplálkozás, öröklődő családi hajlam, anyagcsere és endokrin tényezők stb.