Nem múlik el nyomtalanul a Covid-19

Annak ellenére, hogy az orvostudomány még nem rendelkezik túl sok adattal, már most világos, hogy a koronavírus-fertőzés károsíthatja a szívizmot, az ereket, megzavarhatja a véralvadást, és elősegítheti a vérrögképződést. Károsodhat a központi idegrendszer, a máj, a hasnyálmirigy vagy a vese. Van, akinek depressziót, szorongást, poszttraumást stresszt okozhat. A pandémia megmutatta, hogy a telemedicina (digitalizált, távolról történő betegellátás, távgyógyászat, azaz amikor az orvos és a beteg nem találkozik személyesen, hanem elektronikus úton) megkönnyítheti az orvos és a beteg dolgát.

Súlyos mellékhatások

A poszt-Covid-szindróma olyan állapot, amikor a tünetek az akut fázis után krónikussá válnak, a hosszú Covid esetében a fertőzés állandóan jelen van. Az orvosok ezzel a két állapottal találkoznak, de megmagyarázni nem tudják, mi okozza, meddig fog tartani, s hogy nem válik-e krónikussá.

„A Covidon átesett páciensek több mint 75 százalékának maradnak tünetei, ami vagy a fertőzésnek, vagy a hosszú intenzív kezelésnek tulajdonítható. Annak ellenére, hogy az ilyen kezelés sok esetben életet ment, vannak mellékhatásai is” – vélekedett dr. Peter Jackuliak belgyógyász és diabetológus.

Dr. Štefan Laššan tüdőgyógyász szerint a koronavírus-fertőzés olyan betegség, ami a tüdőn kívül az érrendszert is sújtja. A betegnek sérül az érfala, a véralvadás nem működik tökéletesen és vérrög képződhet. A szakember figyelmeztetett: a koronavírus új variánsainak megérkezésével mások lettek veszélyeztetettek. „Míg az első hullámban főleg az idős, sok betegséggel küzdő emberek voltak a legnagyobb veszélyben, most a 40–60 éveseket kezeljük. Az a közös bennük, hogy túlsúlyosak, cukorbetegek, és jól kezelt magas vérnyomásban szenvednek.”

Hagyományos módszerekkel alig lehet felismerni

A koronavírus-fertőzés a szívszöveten is nyomot hagy, sok esetben a hagyományos kivizsgálási módszerekkel nem is lehet felfedezni. „A kardiológiában találkozunk olyan szívizomgyulladással, ami krónikussá válhat és szívelégtelenséggel érhet véget. A másik probléma, hogy ha a betegnek szívelégtelensége vagy más kardiológiai betegsége van, megnő a valószínűsége annak, hogy fertőzés esetén a betegség nagyon súlyos lefolyású lesz” – mondja dr. Ľuboš Urban kardiológus. Hozzáteszi, a pandémia és amiatt, hogy a beteg fél kórházba menni, vagy lebecsüli a tüneteket, s nem kapja meg a hatékony kezelést. Elsősorban a szívinfarktusban vagy az agyi érkatasztrófában szenvedő betegekről van szó. Súlyosan károsodhat a központi idegrendszer is. „Heveny stádiumban fejfájás, nagyon ritkán epileptikus roham, sőt agygyulladás is kialakulhat. A hosszú távú idegrendszeri károsodásokat még nem tudjuk pontosan felmérni“ - mondta dr. Ján Benetin neurológus professzor. Mindezzel párhuzamosan egyre több embernek van szüksége pszichiátriai és pszichológiai segítségre. „Ez az általános légkörrel, a hosszú ideig tartó járványügyi korlátozásokkal függ össze. Több a depressziós, szorongásos ember, akiknél a fertőzés súlyos lefolyású volt” – tette hozzá.

A heveny fázis kezelésében jók vagyunk

Dr. Jackuliak elmondta azt is, hogy a Covid leküzdése után sokaknak károsodott a mája, a hasnyálmirigye és a veséje. A hosszú antiobiotikumos kezelés után bélgyulladás alakulhat ki, s nagy csoportot alkotnak azok, akiknél a kortikoszteroidos kezelés után cukorbetegséget fedeztek fel. Az ilyen beteget több szakembernek kellene megvizsgálnia, mert a hosszú ideig fennálló tüneteket rutinkivizsgálásokkal nem lehet felfedezni. Mozgási és légzési rehabilitációra, kognitív tréningre van szüksége, de a gyógyfürdő is hozzásegítheti őt ahhoz, hogy visszatérjen a normális életbe. Szlovákiában az egészségügy heveny fázisban el tudja látni a betegeket, a legjobb ellátást tudja biztosítani nekik, de sok beteg rokkanttá válik vagy meghal, mert hiányzik az akut fázis utáni ellátás. Pedig ez további pénzt takarítana meg a betegellátó rendszernek.

A pandémia megmutatta, hogy a telemedicina mennyire megkönnyítette az orvos-beteg kapcsolatot. A gyakorlatban ez már működik. Azonban fontos, hogy a beteg kezelése a telemedicina segítségével reális orvosi teljesítménynek számítson, amit az egészségbiztosító fizet. Nálunk a kardiológiának van a legtöbb tapasztalata a telemedicinával. „Előnye abban rejlik, hogy néhány heveny állapotot azonnal fel tudunk ismerni. Ha a betegnek defibrillátora van, elveszíti eszméletét, meg tudjuk találni az okot és reagálni tudunk” – magyarázza dr. Ľuboš Urban. Ha a betegnek kellőképpen elmagyarázzák a telemedicina elvét, tiszteletben tartja, elfogadja. Ez elsősorban a szeniorok esetében jelenthet gondot.

(kovács)