Nem mindenkinek hasznos a légkondicionáló

Az is kiderült, hogy ők két és félszer gyakrabban betegszenek meg, mint azok, akik természetes levegőjű teremben ülnek. Legtöbben fülfájás, orrproblémák, torokfájás és üreggyulladás miatt keresték fel az orvost. Valóban megbetegedhetünk a légkondicionálótól? Hogyan kell helyesen használni, hogy ne ártson? Vannak szabályok, amelyek betartásával elkerülhetjük a klimatizációból eredő egészségi problémákat. Legfontosabb a berendezés helyes használata.

Ami a legfontosabb...

Dr. Petra Borsosová fül-orr-gégész az alábbi szabályok betartását tartja a legfontosabbaknak:

• Csak a 30 C-fok feletti hőmérsékletkor kapcsolja be a berendezést. Előtte próbálja ki a levegő hűtésének más lehetőségeit.

• Az az ideális, ha a kinti és a benti hőmérséklet között 5-7 C-fok van, semmiképpen ne haladja meg a 10 C-fokot.

• Alaposan át kell gondolni, hogy hol helyezzük el a berendezést, hogy a hideg levegőt ne közvetlenül a testre fújja, mert az ember ilyenkor állandó huzatban van, s fej-, fül- és hátfájás, izommerevség, gerincfájdalom jelentkezhet.

• Hogy a berendezés ne váljon a kórokozók centrumává, rendszeresen tisztítani kell. Évente háromszor ajánlott, de évente egyszer feltétlenül ki kell tisztítani.

• Ha az utcára készülünk, bizonyos időt töltsünk a folyosón, ahol nincs berendezés, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a külső hőmérséklethez, ne hogy hősokk alakuljon ki. Ha gépkocsival közelítünk a célponthoz, akkor is fokozatosan emeljük a hőmérsékletet és 10-15 perccel a parkolás előtt kapcsoljuk ki a klímát.

• A kisgyerekek nagyon nehezen viselik a légkondicionálót, s egyéves korig pedig egyáltalán nem ajánlott.

• Ott, ahol nem tudjuk szabályozni a hőmérsékletet, a vállat és a torkot takarjuk be vékony sállal. Még a legmelegebb időben is legyen nálunk vékony szvetter vagy pléd, hogy ne okozzon meglepetést, ha az üzletben vagy a tömegközlekedési eszközben hűvös levegő vár.

Hol a megoldás?

A kellemetlenségek többségét – duzzanat, torokkaparás, torokégés, nyelési fájdalom – a nyálkahártya károsodása okozza. Ezt követi a második stádium, vagyis a fertőzés. Az esetek 80 százalékában vírusos eredetű, tehát az antibiotikum nem hat. Ne vegyük hát elő a tartalékokat és az orvostól se kérjünk, valószínűleg felesleges lenne. „Ilyen esetekben a légutak nyálkahártyájának regenerálását és nedvesítését szolgáló készítményeket ajánlom, továbbá immunerősítőket, vitaminokat és elegendő vizet. A gyógyszerek közül beváltak a növényi alapú készítmények. Mellékhatásuk minimális és a gye rekek és azok a felnőttek is szedhetik, akik rendszeresen szednek más gyógyszereket. A növényi alapú gyógyszerek esetében ritkán fordul elő, hogy más gyógyszerekkel együtt mellékhatást váltanak ki” – magyarázza Dr. Petra Borsosová.

Vegyszer nélkül jobb

Amint megjelennek a légzőszervi betegség első tünteti, kezdjük meg a kezelést növényi alapú készítményekkel, hogy lehetőleg elkerüljük a szintetikus gyógyszereket. A heveny betegségeknél jó hatású például a dél-afrikai muskátli kivonatát tartalmazó szer. Melléküreggyulladáskor szabaddá teszi az orrot a tárnicsgyökér-, bodza-, kankalin-, orbáncfű- és vasfűkivonatot tartalmazó készítmény. „Az említett gyógynövények védik és regenerálják a légutak nyálkahártyáját, s ezzel serkentik a szervezet védekezőképességét. A vírusok és baktériumok nehezen tudnak rajta megtapadni. „Ne feledkezzünk meg azokról a készítményekről, amelyeket akkor kell használni, ha eldugult az orr, s nem tudja megszűrni a belélegzett levegőt. Ilyenkor segítenek a hagyományos cseppek. Ha a panaszok nem múlnak el, sőt erősödnek, fel kell keresni az orvost. „Az antibiotikum – ha feltétlenül kell – csak a fertőzést szünteti meg, de betegségkor elsősorban a légutak nyálkahártyáját kell regenerálni. Fertőzés után a regeneráció akár 1-2 hónapig is eltarthat. A növényi alapanyagú készítmények kíméletesek a szervezetünkkel és rendszerint nagyon jól tűri a beteg.