Egészség

Nem érdemes félvállról venni a szűrővizsgálatot

Valljuk be, többségünk csak akkor megy orvoshoz, amikor már itt vagy ott szúr, csíp, szaggat, zsibbad, fáj. Aztán amikor azt hallja, hogy „ha korábban jött volna, még tudtunk volna segíteni”, lelkiismeret-furdalás gyötri. Ám ekkor már rendszerint minden hiába... Rejtély, hogy sokan miért hanyagolják el a szűrővizsgálatokat, amikor bizonyos kor után jogunk van rá, mégpedig ingyen.
Kovács Ilona

2019. január 3. 16:40

Vannak betegségek, amelyeket az orvos már akkor felfedezhet, amikor még semmi panaszt nem okoznak. Melyek ezek? – kérdeztük Dr. Jana Bendovától, az Általános Orvosok Szlovákiai Szövetségének elnökétől.

A szűrővizsgálatok alkalmával leggyakrabban a magas vérnyomást fedezzük fel. Amikor a betegnek – a szűrővizsgálaton először – magas vérnyomást mérünk, gyakran meglepődik, azt gondolja, hogy az orvos tévedett, mert ő jól érzi magát, nincsenek panaszai. Ez senkit ne tévesszen meg, ugyanis sokan még akkor sem éreznek semmi kellemetlenséget, amikor a vérnyomás a 200 mm/Hg felé közeledik, miközben a normális vérnyomás 135/85 mm/Hg.

Jó, ha ismerjük azt a tíz leggyakoribb diagnózist, amelyet a szűrővizsgálatokon könnyen ki lehet deríteni: cukorbetegség, vérszegénység, magas vérnyomás, túlsúly és elhízottság, vesebetegség, májzavarok, húgyúti fertőzés, szívritmuszavar, magas koleszterinszint, vastagbélrák.

A következő betegség, ami kezdeti stádiumban tünetmentes, az a magas koleszterinszint és a vastagbélrák véres széklettel. Senki ne gondoljon nagy men?nyiségű vérre, amit szabad szemmel is láthatunk. A vér rejtve marad a székletben, csak a speciális székletteszt mutatja ki. Annak, akinek vért találunk a székletében, azt ajánljuk, hogy jelentkezzen a vastagbél kolonoszkópiás kivizsgálására. Az orvos ilyenkor a végbelet és a vastagbelet a végbélen bevezetett csövecskén keresztül vizsgálja. A betegek többsége ezt általában kellemetlen kivizsgálásnak tartja. Ám hangsúlyozni kell, hogy hallatlanul fontos és mindenkinek részt kellene rajta vennie, akinek székletében a szűrővizsgálat vért mutatott ki. Az ilyen embernek a kolonoszkópiás kivizsgálás az életét mentheti meg, vagy leglaább a műtéttől és a vastagbél-kivezetéstől mentheti meg.

Becslések szerint 2050-ben Szlovákia lakosságának 31 százaléka idősebb lesz 65 évnél. Ez az a kor, amikor gyakrabban jelentkeznek a betegségek, vagy romlik a már meglévők lefolyása. Aki viszont rendszeresen jár szűrővizsgálatra, annak 65 éves kora után sem kell betegséggel élnie. Mikortól ajánlatos jobban odafigyelni arra, hogy szervezetünk működésében nem csúszott-e be valamilyen hiba?

Egész életünkben oda kellene figyelnünk egészségünkre, és igyekeznünk kellene a lehető legegészségesebben élni. Szűrővizsgálatra fiatalkortól kezdve kétévente járni kellene, mert a normális állapottól való kisebb eltérést ilyenkor még orvosolni lehet. Például a kissé magas koleszterinszintet helyes étkezéssel vissza lehet csökkenteni a normális szintre. Hasonló a helyzet a magas vérnyomással is. Ha csak kissé emelkedett, az még nem jelent katasztrófát, mert az életmód megváltoztatásával gyógyszer nélkül is normálisra változtathatjuk. A szűrővizsgálat célja az, hogy feltérképezze a betegségek kockázati tényezőit vagy diagnosztizálja a betegséget. Viszont sokkal jobb ezeket a betegségeket megelőzni, mégpedig úgy, hogy nem dohányzunk, a lehető legegészségesebben táplálkozunk, rendszeresen mozgunk. Az egészség megőrzésére már azelőtt kell gondolni, mielőtt az orvos valamit felfedez.

Milyen szerepet játszik a kivizsgálás akkor, ha valamely krónikus betegségre öröklött hajlamunk van?

Valóban igaz, hogy néhány betegségre való hajlam a génjeinkben van kódolva. Csak idő és az életmód kérdése, hogy ezek a gének mikor jutnak szóhoz, vagy hogy szóhoz jutnak-e egyáltalán. Megpróbálom ezt egy példán szemléltetni: ha mindkét szülőm cukorbeteg, valószínű, hogy az én génjeimben is ott van a hajlam. Ám az rajtam múlik, hogy egészségtelenül táplálkozom-e, és már 40 évesen megkapom a betegséget, vagy kialakulását észszerű életmóddal késleltetem, és csak nyolcvanéves koromban kapom meg. Az emberek többsége nem tudatosítja, hogy betegségük oka épp viselkedésük, de főleg káros szokásaik, mint például a dohányzás, a túltáplálkozás vagy a hosszú ülőmunka. Az orvos kétévenként a szűrővizsgálaton ellenőrzi a vér cukorszintjét, és ha magas, figyelmeztet, hogy táplálkozzak egészségesen, mozogjak többet, és fogyjak le. Ha már cukorbeteg vagyok, diabetológushoz küld és a diétán kívül gyógyszert is felír, hogy a cukorszintnem a legjobb legyen. A preventív szűrővizsgálattal sok krónikus betegséget fel lehet fedezni.

Igaz az, hogy az idős ember egészségi állapota 50 százalékban saját magától függ, ami azt jelenti: ha rendszeresen jár orvoshoz, betartja ajánlásait, betegség nélkül élhet?

Az egészségi állapot valóban nagyrészt saját magától függ, de ez nem csak abban rejlik, hogy rendszeresen orvoshoz jár. Ez téves elképzelés. Elsősorban az adott ember életmódjától függ, attól, hogyan étkezik, mennyit mozog, dohányzike, elegendően sokat alszik-e és milyen stressz nehezedik rá. Ha valakinél például cukorbetegséget diagnosztizálnak, fontos, hogy rendszeresen járjon ellenőrzésre, de még ennél is fontosabb, hogy betartsa az orvos ajánlásait. Ez azonban a többségnek nehézséget okoz. Sokkal könnyebb ugyanis „bedobni“ reggel néhány gyógyszert, mint odafigyelni, hogy mi kerül a tányérra, vagy a sok ülés helyett gyalogolni. Nemde?

Hány éves kortól van jogunk az ingyenes szűrővizsgálatra? Mit kell tennie például egy harmincasnak, akinek ugyan nincsenek panaszai, de szeretné tudni, milyen állapotban van a szervezete? Egyáltalán van erre lehetősége?

Szűrővizsgálatra megszületésétől fogva mindenkinek joga van, 18 éves kortól kétévente, a véradóknak évente. A betegbiztosítók teljes egészében fizetik, ami azt jelenti, hogy mindenkinek ingyenes. Aki több mint két éve nem volt ilyen kivizsgáláson, jól tenné, ha minél előbb felhívná körzeti orvosát és időpontot kérne. Az egészségügyi nővérnél érdeklődjön, hogy az adott rendelőben mi a szokás. A mi rendelőnkben például először időpontot kell kérni, utána a páciens reggel éhgyomorra érkezik, vért veszünk tőle, kivizsgáljuk a vizeletmintát, 40 év felett elvégezzük az EKG-kivizsgálást, 50 felett a székletvizsgálatot a rejtett vérzés kiszűrésére, valamint az úgynevezett ABI kivizsgálást, ami az alsó végtagok vérellátásának állapotáról tájékoztat. A szűrővizsgálatnak minden korban van értelme. Nem érdemes félvállról venni.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A sertéstelep előtt tiltakoztak a gazdák

A sárosfai gáz nyomában

Kevesebb mint hét évre ítélték a chicagói rendőrt, aki 16 lövéssel ölt meg egy afroamerikai tinédzsert

A hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek

Érsekújvár: A zöld tárca nem támogatja a hulladékfeldolgozó üzem létesítését

Megkezdődött a meggyilkolt gdanski főpolgármester temetése

Legfrissebb galériák
Olvasta már?