Nem egyszerű szívritmuszavar a pitvarlebegés

Pitvarfibrillációról van szó, amikor a szív felső üregei szabálytalanul remegnek vagy szaporán összehúzódnak. Hatására a szív pumpateljesítménye csökken, a betegnél légszomj vagy ájulás alakulhat ki. Érdekes módon a betegeknek csak 30 százaléka érez olyan tüneteket, amelyekkel azonnal orvoshoz megy, aki diagnosztizálja a betegséget. Általában az első érezhető tünet után csak négy évvel diagnosztizálják a pitvarlebegést. A betegek felének leggyakoribb tünete a heves szívdobogás, egyharmadának a gyengeség, 30 százalékának a légszomj, 10-20 százalékának a mellkasi fájdalom. Ezek a tünetek keverednek, de a betegek 30 százalékának semmilyen panasza nincs. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az agyi érkatasztrófa kockázata ötször gyakoribb azoknál, akik pitvarlebegésben szenvednek még akkor is, ha a beteg nem tud erről a szívritmuszavarról, és nincsenek semmilyen tünetei. 

A múltban a pitvarlebegést nem tekintették súlyos szívritmuszavarnak. Tünetei ugyan kellemetlenek voltak, de a betegek életét nem veszélyeztette... 

Így volt, viszont ma már ez a megállapítás nem állja meg a helyét. 
A pitvarlebegés nagy veszélyt jelent a betegre, mert az ötszörösére emeli a szívelégtelenség és az agyi érkatasztrófa veszélyét. Több szív- és érrendszeri betegségben szenvedő páciens kilátásai sokkal rosszabbak, ha ez a szívritmuszavar is jelen van. A legsúlyosabb veszélyt az agyi érkatasztrófa jelenti. Ha valaki pitvarlebegésben szenved, hajlamossá válik arra, hogy a bal pitvarban vérrög képződjön. Erről leszakadhat egy darab, és a vérárammal eljuthat az agy egyik erébe, s elzárhatja azt, szélütés vagy agyvérzés alakulhat ki, aminek következtében az agy bizonyos része elhal. 

Mivel a betegek nagy része semmilyen tünetet nem érez, miből következtethetünk arra, hogy pitvarlebegésről van szó? 

Véletlenül fedezhetik fel, például szűrővizsgálaton. Gyakori például a magas vérnyomásban szenvedőknél, mert épp a magas vérnyomás a pitvarlebegés kialakulásának egyik kockázati tényezője. Figyelmeztető tünete a rendszertelen pulzus. Pitvarlebegés nem létezik rendszertelen pulzus nélkül, s ez nagyon jó a betegek szűrésére. Ezért ajánljuk a pulzus mérését is mindig, ha vérnyomást mérünk, vagy azon kívül is. A szív működési ritmusa rendszeres, s ezért minden pulzus-rendellenességet EKG kivizsgálással kell ellenőrizni. A rendszertelen pulzus többféle szívritmuszavart is okozhat, de közülük legsúlyosabb a pitvarlebegés, amit csak EKG-val lehet egyértelműen bizonyítani. 

Első hallásra úgy tűnik, mindenki meg tudja mérni a pulzusát. Valóban ennyire egyszerű? 

Ha ismerjük a technikáját, akkor egyszerű, vagyis: két ujjunkat az ütőérre helyezzük a csuklón vagy a nyakon. A mérés egy percig tartson. A pulzusnak rendszeresnek, percenként 50-90-nek kell lennie. Legjobb, ha ülve, nyugalomban mérjük. 

Rendkívül gazdag a különféle pulzust is mérő műszerek választéka. Mennyire lehet megbízni bennük? 

Valóban ma már vannak olyan vérnyomásmérők, fitneszórák, speciális pulzusmérők, amelyek akár mozgás közben is mutatják a pulzust. A kínálat gyorsan gazdagodik. Amint említettem, a pulzusnak rendszeresnek, percenként 50-90-nek kell lennie. Akkor kell orvoshoz menni, amikor a pulzus rendszertelen, vagy nyugalomban percenként kevesebb, mint 40 vagy több, mint 100. Érdekes, hogy azoknak az embereknek, akik keveset mozognak, gyakran percenként 80-90 a pulzusuk, de ha sportolni kezdenek, gyorsan felgyorsul a pulzusuk. 

Mi a pitvarlebegés kezelésének lényege? 

Az egész folyamat a beteg alapos kivizsgálásával kezdődik és a személyre szabott gyógymód meghatározásával folytatódik. A kezelés három célt követ: 1. a kísérő betegségek vagy a kockázati tényezők, leggyakrabban a magas vérnyomás, az elhízottság, a cukorbetegség, a szívelégtelenség kezelése, 2. magának a pitvarlebegésnek a kezelése, ami a rendszeres pulzus megőrzését szolgáló gyógyszerek, az úgynevezett antiaritmikumok szedéséből áll. Bizonyos betegeknél szükséges a katéteres beavatkozás is, aminek az a lényege, hogy a keringési rendszeren keresztül a szívbe katétereket juttatnak, és a kóros elektromos jeleket adó területeket speciális energiaforrás segítségével semlegesítik. Ilyen beavatkozást Szlovákiában évente 500-at végeznek. 3. A kezelés harmadik, elengedhetetlen része a vérrög okozta agyi érkatasztrófa megelőzése. Ebben az esetben eredményesek a véralvadást lassító preparátumok. Azoknál indokolt ez a kezelés, akiknél nagyobb a véralvadás veszélye és az agyi érkatasztrófa kialakulása.