Nem csak a tüdő, az egész szervezet veszélyben van

koronavírus

Az elmúlt hetek azzal teltek, hogy figyeltük a számokat: az új koronavírus hány embert fertőzött meg, hányan haltak és gyógyultak meg, hányan vannak intenzív osztályon, és hányan szorultak lélegeztetőre. Mivel új vírusról van szó, az óriási információáradatban rengeteg pontatlanság, félreértelmezett ismeret is megjelent. Dr. Kása Zsolt tüdőgyógyásszal azért beszélgettünk, hogy tisztuljon a kép.

Való igaz: naponta kapunk friss adatokat arról, hogy Szlovákiában milyen az epidemiológiai helyzet. Munkahelyem, a Pozsony-ružinovi Egyetemi Kórház, valamint a Szlovák Egészségügyi Egyetem pneumológiai és ftizeológiai klinikájának intenzív osztálya az elsők között volt Pozsonyban, amelyet a SARS-CoV-2 tesztelésére, valamint a vírus okozta betegség diagnosztizálására, a betegellátásra alakítottak át. Hadd mondjam el, hogy a járvány kezdete óta nálunk 13 koronavírusfertőzött beteg gyógyult meg, közülük 6 betegnek intenzív kezelésre és bizonyos szintű mesterséges lélegeztetésre volt szüksége, és minden igyekezetünk ellenére sajnos 4 betegünk meghalt.

Van, aki tünetmentesen vészeli át a fertőzést, de van, akinél a tüdőt támadja meg. Mennyire fontos az, hogy a koronavírus milyen állapotban találja e létfontosságú szervet?

Inkább azt mondanám, hogy a fertőzés szempontjából az egész szervezet általános állapota fontos, nem csak a tüdőé. Életbevágó, hogy az immunrendszer milyen gyorsan tud megbirkózni a fertőzéssel, milyen rugalmasan tudnak a védekező mechanizmusok reagálni a vírusra, s hogy a szervezet a fertőzés előtt milyen erőnlétben volt.

Mitől függ, hogy a szervezet hogyan reagál a kórokozóra?

A tapasztalatok és a hozzáférhető adok szerint – főleg a Covid-19 súlyos formájában szenvedőknél – a betegség kimenetelét legsúlyosabban a magas életkor, a magas vérnyomás, a dohányzás, a túlsúly, valamint más betegségek befolyásolták. A fertőzöttek körülbelül 25-30 százalékának legalább még egy más betegsége is volt, további 10 százalékának pedig kettő. A fertőzés mellett leggyakrabban magas vérnyomása, szív- és érrendszeri betegsége, cukorbetegsége, krónikus vesebetegsége, krónikus obstruktív tüdőbetegsége, rosszindulatú daganata vagy más fertőzése is volt a páciensnek.

Milyen elváltozásokat okoz a koronavírus a tüdőben?

Mind a tüdőben, mind az egész szervezetben fertőzéskor viszonylag bonyolult folyamatok indulnak el. A SARS-CoV-2 okozta heveny légzési szindrómát a megfázáshoz, a közepesen súlyos vagy a súlyos tüdőgyulladáshoz hasonlítanám, ami akut légzési zavarhoz és több szerv működésének gyors romlásához vezethet. A SARS-CoV-2 okozta tüdőgyulladás oxigénhiányos légzési elégtelenséget vált ki, ám a vírus nemcsak a tüdőre, hanem a többi szervrendszerre is hat. Így ARDS-t (acute respiratory distress syndrome) idéz elő, ami tulajdonképp akut, diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség, melynek hátterében az alveolo kapilláris membrán áteresztő képességének fokozódása miatt kialakuló nem szív eredetű tüdőödéma és shuntkeringés (shunt – kóros összeköttetés a szív jobb és bal fele között – a szerk. megj.) áll. A jelenlevő vérzés és fokális nekrózis következtében a lép összezsugorodik. A nekrózis és más sejteket felfalni képes makrofágok elszaporodása pedig a fehér vérsejtek számának csökkenését okozza. Minden őssejttípusból kevesebb lesz a csontvelőben. Súlyosan károsodik a szív- és érrendszer. Leggyakrabban a szívizomsejtek degeneratív, sejthalással járó elváltozásai, az erek nyálkahártyájának károsodása, továbbá érgyulladás és vérrögképződés jelentkezik. A májat és a vesét szintén befolyásolja a SARS-CoV-2: a májsejtek degenerálódnak, akárcsak a vesecsatornák nyálkahártyája, a szöveti alapsejtek közötti, más funkciójú sejtekből, hajszálerekből és folyadékból álló struktúra kapillárisai vérbővé válnak, esetleg apró vérrögök képződnek, és rostos szövetelfajulás, vagyis fibrózis alakul ki. Úgy tűnik, azért károsodik a központi és perifériás idegrendszer, mert a SARS-CoV-2 vérrel is terjed.

A mesterséges lélegeztetés a laikus számára egyszerű beavatkozásnak tűnik. Tényleg ártalmatlan?

A mesterséges lélegeztetés viszonylag tág fogalom. Van invazív és nem invazív változata. A beteg állapotától függően az orron keresztül a gyenge áramlásútól a nagy áramlásúig terjedő oxigénterápiát kaphat a beteg. Továbbá van pozitív nyomással végzett nem invazív és altatásban végzett invazív, mesterséges lélegeztetés. A beteg állapota, a betegség és annak súlyossága szerint különböző fokozatú lélegeztetést alkalmazhatunk. A laikusnak úgy tűnhet, hogy a választás egyszerű és egyértelmű. Pedig nem az. Én a választást több döntés viszonylag bonyolult és nagyon fontos végeredményének tartom. Az első lényeges lépés a mesterséges lélegeztetés típusának kiválasztása, amit mindig a beteg pillanatnyi állapota határoz meg. A döntésben rendszerint a már kidolgozott indikációs és kontraindikációs kritériumok segítenek. A Covid-19 esetében az indikációs kritériumok vagy ajánlások még a fejlődés szakaszában vannak, így gyakran változnak. Tehát a mesterséges lélegeztetés nem egyszerű orvosi eljárás, s mint minden beavatkozásnak, megvannak a kockázatai és mellékhatásai. Ennek ellenére teljes mértékben indokolt azoknál a betegeknél, akiknek állapota ezt megköveteli, nekik ugyanis az életüket mentheti meg.

Sokat hallunk mostanában a speciális légzési technikáról, ami – állítólag – helyreállítja a tüdő fertőzés előtti egészségét. Ilyen egyszerű lenne a gyógyulás?

Amint mondtam, a Covid-19 az egész szervezetet károsítja. Igaz, hogy a rehabilitációs szakember vezetésével végzett légzőgyakorlatok akár 10-15 százalékkal is javíthatják a tüdőfunkciókat, de mindenképpen tekintetbe kell venni a beteg biológiai és fiziológiai korát, az esetleges károsodásokat. Ami a kórházi kezelés idején végzett rehabilitációt illeti, ez már bonyolultabb folyamat. Ebben az esetben a betegség stádiuma és a beteg általános egészségi állapota a döntő. A betegség akut szakaszában a köpet elvezetésére, a végtagok mozgékonyságának és az izomerő megőrzésére, a felfekvések, az ízületi mozgásbeszűkülés, a mélyvénás trombózis elkerülésére törekszünk. A felépülési szakaszban már az otthoni kezelésre próbáljuk a beteget felkészíteni, elsősorban a járásra, az izomerő növelésére, a motorikus képességek helyreállítására, a nyelés újratanulására és neuropszichológiai segítségnyújtásra.

Ön szerint mi a legfontosabb teendő, hogy a jelenlegi járvány esetleges második hulláma vagy egy teljesen más járvány ne érjen felkészületlenül bennünket?

Véleményem szerint legfontosabb az, ha a józan paraszti ész szerint cselekszünk, vagyis abbahagyjuk a dohányzást, egészséges életmódot folytatunk, és betartjuk a válságstáb ajánlásait.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?