Nehéz volt, de megérte

Visszagondolva az egy évvel ezelőtt történtekre, nem volt könynyű, de megérte. 2006. február 14-ére határozták meg a szülés időpontját, de a kisfiam jól érezte magát a hasamban. A főorvos úr úgy döntött, nem enged haza, maradjak bent a kórházban, ott majd megindítják a szülést hüvelytablettával és infúzióval. Szerdán délben felvittek a szülészetre, megkaptam a tablettát, de semmi nem történt. Délután már éreztem a fájásokat, amelyek kétpercenként jelentkeztek. Szóltam az orvosnak, de azt mondta, aludjak, pihenjek nyugodtan. Hát azt nem tudtam, járkáltam fel-alá a szobában, nézegettem a csöppségeket, akik már ott voltak az anyukájuknál, arra gondoltam, én mikor foghatom már magamhoz az én kis drágámat. Csütörtök reggel 6 órakor jött a doktor úr, felkísért a szülészetre. Nagyon aranyos volt, beszélgetett, kérdezgette, hogy vagyok, majd felhelyezte a második hüvelytablettát is. Na akkor már erősek voltak a fájásaim, de a tágulás valahogy nem ment, egész nap nem éreztem mást, csak erős fájásokat. Estére annyira legyengültem, már lépni se tudtam. Ultrahanggal megvizsgáltak, vért vettek, azt mondta az orvos, ha nem megy normális úton, császármetszést adnak. Este háromnegyed hétkor elment a magzatvizem, s amikor leszálltam a vizsgálóágyról, éreztem, hogy jön kifelé a baba. A bábaasszony visszasegített, és mondta, ha erős fájást érzek, nyomjak. Alig tudtuk levetni a pongyolát, már vittek is a szülőágyra. A doktor urat útközben öltöztették be, mert mire felsegítettek, már kint is volt a kisfiam fejecskéje. Minden erőm elment. A bábaasszony segített: rám könyökölt, így tudtam megszülni, hálával tartozom neki is és a doktor úrnak is, a türelmükért és segítségükért. Amikor megszültem, azonnal odaadták a gyönyörűségemet, kisfiamat, Dávidkát, aki 3,60 kg-al és 51 cm-mel jött a világra. Megszenvedtem érte, de nagyon megérte. Február 16-án lesz egyéves. Már egyedül jár, gagyog, mondja a magáét. Imádnivaló, ő a szemem fénye és persze a nyolcéves nagylányom.

Tisztelettel hű olvasójuk, Ágot

Kérjük Olvasónkat, jelentkezzen, hogy az ajándékot postázni tudjuk.