Néha a szájfény is elég

A száj sok mindent kifejez még akkor is, ha néma. Árulkodik a hangulatunkról, a korunkról, a jellemünkről, sőt az egészségi állapotunkról is. Lappangó betegséget sejtet a színtelen, halvány száj, de lehet a kimerültség jele is. Vérkeringési zavarokra utal a kékes szín. Aki egészséges, annak a szája festés nélkül is szép piros, amit elég szájfénnyel kiemelni, illetve akkor rúzsozzuk, ha ezzel javíthatunk a formáján.

A duzzadt, vastag szájat mindig sötétebb árnyalatú ceruzával kontúrozzuk. Ne tegyünk rá rikító, erős festéket: elég a szájfény vagy rúzsból a lágy, pasztellszínű tónusok. A keskeny száj világos kontúrceruzával rajzolható nagyobbra, teltebbre. A kontúrt meleg, barnás színekkel töltsük ki. A keskeny felsőajakra egy árnyalatnyival világosabb rúzst tegyünk, mint az alsóra: ettől plasztikusabbnak látszik.

A régi szépségideáltól elválaszthatatlan volt az arcon látható két kis gödröcske, a grüberli. Grüberlivel vagy anélkül a nevetés mindenkit megszépít, ugyanakkor tágítja, nagyobbítja az ajkat, és kialakítja az úgynevezett nevetőráncokat.

Nevessünk, vagy ne nevessünk, ez itt a kérdés. Nos, minden mimika ráncosít: a tréfás fintorok, a csúfondáros grimaszok, a felvont szemöldök, a fontoskodó arckifejezés éppúgy, mint az ásítás vagy a jóízű nevetés. A mozdulatlan arc nem gyűrődik, mégis idegesítő, mert élettelen. Lehet szabályozni a rossz beidegződésből származó mimikákat. Például ne ráncoljuk a homlokunkat, ne hunyorogjunk – inkább nézessük meg a szemünket –, ezzel elkerülhetjük a korai szarkalábakat: A nevetőráncok azonban nem ellenségesek. Élettel töltik meg az arcot. Ne féljünk tőlük. A nevetés egyébként ősi ellensége a felsőajak fölött bevésődő dohányzó-, vagy banyaráncoknak is. Az epés, szúrkálódó, házsártos természet vagy az erős dohányzás siettetik a megjelenésüket.

Szájfestés

A színezés elevenebbnek mutatja a szájat. Rúzsozás előtt tegyünk a szájunkra világos alapozót és púderezzük le.

Kontúrceruzával rajzoljuk meg a száj vonalát. Ezzel lefaraghatunk a duzzadt, alsó ajakból, és vastagíthatjuk a keskeny szájat.

A rúzst ecsettel rakjuk fel, és addig nyomkodjuk rá a papírzsebkendőt, amíg a festék természetesnek nem látszik.

Ráadásul egészséges!

Tudományosan is alátámasztották, hogy a nevetés erősíti a fertőzések elleni védekezést. Az obertali dr. K. Pfulgbil egy napig kellemes, humoros filmeket nézetett önként jelentkezőkkel, s minél jobban érezték magukat a nézők, annál több immunsejt volt kimutatható a vérükben. Ha néhány nap múlva horrorfilmeket, katasztrófatörténeteket zúdítottak rájuk, ezek a sejtek megfogyatkoztak.

A francia dr. Rubinstein rámutatott arra, hogy a szívből jövő kacagás ideális izomtréning, mert majdnem minden izmot mobilizál. A szívműködés és keringés felgyorsul. Azt is megállapította, hogy jó pár hormon (főleg a kathecholaminok) szintje megemelkedik, ezek viszont szerepet játszanak a fájdalom és a gyulladások leküzdésében.

A kaliforniai egyetem orvosai megállapították, hogy a nevetés erősíti az idegeket, mert pozitívan befolyásolja a vegetatív idegrendszert (ez a tudatunktól független irányítója és szabályozója a legfontosabb életfunkcióinknak, a szervek vérellátásának, érmozgásnak, szívműködésnek, anyagcserének). Ezáltal fokozódik a szervekbe szállított vér és oxigén mennyisége. Ezért is érzi magát az ember egy jó nevetés után frissebbnek, erősebbnek.

A nevetés a májfunkciókat is érinti: így javul a méregtelenítés, gyorsul az anyagcsere. Hademar professzor azt ajánlja: ha valaki nevetni akar, próbáljon megnevettetni másokat, s akkor ő is jó hangulatba kerül.