Ne csak ma: gyógyuljon nevetve!

A gyermekektől sok mindent irigyelhetünk, egyebek közt a féktelen kacagásra való képességüket. Sajnos, az idő múlásával, a gondok megszaporodásával párhuzamosan egyre kevesebb kedvünk lesz a nevetgélésre. Ön például mikor hahotázott utoljára egy igazán jót? Ugye, nem is emlékszik már rá? Gondok, feszített életritmus, stressz... nincs kedvünk a felhőtlen vidámságra, tréfálkozásra. Pedig egész szervezetünknek hiányzik, hogy az öröm elárassza testünket, lelkünket...

Nem biztos, hogy tudjuk: a derültség teljes izomgyakorlatot is jelent a szervezet számára. Megmozgatja egy tucat arcizmunkat – beleértve a szemhéjét és az ajkakét –, sőt még a járomcsonti és a nyaki izmokat is. A nevetés jótékony maszszázst jelent a bőr számára, élénkíti a vérkeringést a hajszálerekben. A szív gyorsabban ver, az erek kitágulnak, és élénkül az egész érrendszer. A kacagó „sokkhullám” azután a test alsóbb, hasi részeire is kiterjed, olyan izom-összehúzódásokat idézve elő, melyek hasznosak a székrekedés ellen. Ugyanis fokozzák az emésztéshez szükséges gyomornedvképződést és enzimtermelődést.

Úgy hat, mint a sport

Nevetés közben a rekeszizom – amely elválasztja a mellkasüreget a hastól – emelkedik és süllyed. Ezek az összehúzódások növelik a tüdőbe áramló levegő mennyiségét, és fokozzák a vér oxigénellátását. Furcsa módon hasonló hatékonysággal, mint az intenzív sportolás, vagy akár mint egy szenvedélyes szerelmi aktus során. Ha a „nevetőgörcs” hosszan tart, adódik olyan eset, hogy a láb elerőtlenedik, le kell az illetőnek ülnie. Még az is előfordulhat, hogy ha valaki „majd megpukkad” a nevetéstől, akár a húgyhólyagját sem tudja ellenőrizni. „Bepisilek a nevetéstől” – tartja a mondás. Ez már szélsőséges eset – de még mindig jobb, mint egy mosolytalan, rosszkedvű délután.

A vidámság csökkentheti a feszültséget is. Mi erre a bizonyíték? Szinte mindenki volt már olyan stresszhelyzetben, hogy idegességében nagyon erős nevetésben tört ki, (esetleg még a könnye is kicsordult). Az ilyen belső „vihar” után a szervezet általában átadja magát az ellazulásnak. A reakcióért a központi idegrendszer felelős, melynek hatására a belső elválasztású mirigyek relaxációt elősegítő anyagok termelésébe kezdenek. Az agy – a köznyelvben örömhormonként ismert – endorfint szabadít fel, amely természetes morfiumként is szolgál. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban bohócok jelennek meg a kórházak gyermekosztályain, hogy felvidítsák a kis betegeket.

A fiatalság természetes elixírje

A derültség, a nevetés igazi ellenszere a rossz közérzetnek, a szorongásnak, a félelemnek, és kétségtelenül segít megőrizni a fiatalságot. Vizsgálatok igazolták, hogy a magas kort megért emberek általában optimista alkatúak, vidám természetűek. És hogy hogyan kell a vidámságot megfelelően „adagolni” – hogy ne legyen belőle se túl sok, se túl kevés? A szakemberek szerint tanácsos szívből nevetni naponta legalább háromszor, mintegy három percen át. Ezért – ha tehetjük – esténként olvassunk humoros könyveket, nézzünk kacagtató filmeket, járjunk társaságba, ahol nem a mindennapi gondokat, hanem örömeinket osztjuk meg egymással. Napközben is szükséges egy pár jó vicc, úgyhogy olvasgassunk vicclapokat, s mindenek-előtt igyekezzünk az életet mindig a derűsebb oldaláról szemlélni. Sose szégyelljük a kitörő nevetést, átütő vidámságot, és adjunk át belőle másoknak is. Meg fogjuk látni, hogy a jókedv ragadós! És valóban fiatalosan tart! (h-p-k)

TUDTA?

A nevetés képessége valószínűleg az emberrel veleszületett, ugyanis még a süketnéma gyerekek is nevetnek.

A nevetés elindítója csak az esetek 20 százalékában a humor. Leggyakrabban banális dolgokon nevetünk.

Más emberek társaságában 30-szor gyakrabban nevetünk, mint egyedül.

A nevetés ragályos. A vidám sorozatok, amelyekben „nevető felvételek” vannak, arra kényszerítik a nézőt, hogy ő is nevessen.