Mitől dundi a csecsemő?

A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány.

Leegyszerűsítve a kérdést, az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekeik 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel. A környezeti tényezők szerepét mutatja viszont, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak feleségei is általában kövérek. A terhes anya energia-, zsír- és szénhidrátdús táplálkozása befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek a számát, és összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és az újszülött zsírsejtjeinek nagysága között. Tehát a gyermekkori kövérség kialakulásában a várandós anya táplálkozásának is szerepe lehet. Csecsemőkorban az elhízás elsősorban azokat veszélyezteti, akiket mesterségesen táplálnak. Szopásnál a csecsemő aktív izommunkát végez, úgy tűnik, tudja, mennyi anyatejre van szüksége – és annyit szopik.