MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

„45 éves vagyok, s az a nagy bajom, hogy nem tudok aludni. Sokáig csak hánykolódom, sokszor fél éjszakán át. A feleségem is álmatlanságban szenved. Segítséget kérek, mert nem szeretnénk szintetikus altatókat szedni.”

Ennek a kellemetlen jelenségnek több oka lehet. Egyesek azért nem tudnak aludni, mert egész nap idegeskednek. Mások azért álmatlanok, mert sokat dolgoznak, nincs idejük enni sem, este többet esznek a kelleténél, éjjel emésztenek, ami alvászavarokat okoz. Vannak olyanok is, akik genetikailag hajlamosak az álmatlanságra. Aki azt gondolja, hogy altatóval megoldja a problémát, nagyon téved, mert a szintetikus altatóktól idővel függővé válik az ember, ezért később hatástalanokká válnak. Idővel függőség alakul ki, s ezt nehezebb gyógyítani, mint az alkoholizmust. Ezért a megoldást a természetben kell keresni. A gyógynövények segíthetnek. Nem tüntetik el az ún. álom szakaszt, ahogy ezt a szintetikus gyógyszerek egyik csoportja teszi. Ezeknek az altatóknak a hatására ugyan el lehet aludni, de csak az ember teste pihen. Az álom szakasz azért fontos, mert szellemileg akkor regenerálódunk.

Melyek azok a gyógynövények, amelyek altatnak? Vannak álmatlanságban szenvedők, akiknek elegendő egyetlen egy gyógynövény, a citromfű. Úgy hat, mint a diazepam. A citromfűtea megnyugtat, s utána elalszik az ember. 1 kávéskanálnyi citromfűből forrázással 1 csésze teát készítsünk. A másik csoportba azok az emberek tartoznak, akiket a citromfű ugyan megnyugtat, de nem alszanak el tőle. Ebben az esetben a citromfüvet más, hasonló nyugtató gyógynövényekkel kell kombinálni, így felerősödik nyugtató hatása. Ilyen erősítő gyógynövény a levendula, a majoránna, a rozmaring és a galagonyavirág. 20 g citromfüvet, 100 g levendulát, 100 g majoránnát, 50 g galagonyavirágot keverjünk össze, s 1 evőkanálnyi mennyiséget forrázzunk le 2 dl vízzel. 15 percig hagyjuk lúgozódni, szűrjük le, és 30 perccel lefekvés előtt igyuk meg. A harmadik csoportba tartoznak azok az emberek, akiknek a legerősebb altatótea kell. 20 g citromfüvet, 100 g macskagyökeret, 100 g komlót és 50 g orbáncfüvet keverjünk össze. A tea elkészítése és adagolása megegyezik a leírttal, de ebben az esetben a teát 3 percig főzni kell, mert a macskagyökérből másképpen nem oldódik ki a hatóanyag. Dr. Nagy Géza természetgyógyász

Mit tehetek az ereimért?

„A gyenge erekkel született ember élete folyamán tehet-e valamit, hogy erei megerősödjenek? Vagy így kell leélni az életét?”

Az úgynevezett gyenge erek esetében szövettanilag arról van szó, hogy falaikban több a rugalmatlan kollagén kötőszövet, mint a rugalmas elasztikus kötőszövet. Ezt lényegesen megváltoztatni nem lehet. Viszont ismerünk néhány olyan tényezőt, amely hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen „gyenge falú visszerekből” később visszértágulatok keletkezzenek. Rossz hatással van az erekre a hosszú, mozdulatlan állás és ülés, a mozgáshiány, a helytelen ruházkodás, a helytelen lábbeli és a mértéktelen táplálkozás. Ám ezeket a káros körülményeket – legalább is bizonyos mértékig – kiiktathatjuk életünkből. Ha álló- vagy ülőmunkát végzünk, legalább óránként tegyünk rövid sétát, ne használjuk a felvonót, járjunk gyalog! Egy hosszú értekezlet alatt mozgassuk a lábunkat ujjhegyre és sarokra, mint a régi varrógépen. A ruhánk legyen inkább laza, mint pattanásig feszes, szoros. Járás közben a lábszárizmok ritmikus összehúzódása nagyon segíti a vér áramlását a lábakból a viszszereken át a szívhez. Ez az ún. izompumpa alig tud érvényesülni, ha rendes kiadós lépések helyett csak tipegünk szűk szoknyában és magas sarkú cipőben! Azt se feledjük, hogy a túlsúly szintén nagyon károsan hat az alsó végtagok véráramlására – estére a kövér emberek lábszára és bokája be szokott dagadni. A visszérrel küzdők egyének ezért figyeljenek oda étkezésükre és testsúlyukra! Dr. Zsernovický Ferenc érspecialista

A tél és a pollenszezon

„Ez a rendkívül enyhe tél nem befolyásolja a pollenszezon kezdetét? S ha igen, hogyan és miképpen kell ellene védekezni?”

Az enyhe tél természetesen befolyásolja a pollenszezont. Ha nincs igazi tél, akkor is bekövetkezik. Most, amikor decemberben 14 fokot is mértünk, kimutatható volt a mogyoró virágpora a levegőben, és több beteg szemtünetekkel jelentkezett az erdei séta után. Néhány éve észleljük, hogy kitolódik az ősz és a velejáró virágpor-allergia szezonja. Még novemberben és majdnem decemberben is észlelhető volt a parlagfű-allergia, a tavasz később érkezik. A múlt évben például csaknem 6 héttel később jött, és így majdnem áprilisra tolódott ki a nyírfaallergia. Akkor a fűpor-allergiával együtt éreztük, mivel két nagyon erős allergén egyszerre virágzott, így a szezon intenzíven kezdődött. Az esős nyár viszont egy enyhe fűpor-szezont hozott. Ennél erősebb és hosszabb volt az őszi virágporszezon, az ürömfű és a parlagfű szezonja. Tehát az allergiások számára oly kényes időszak nagyon öszszefügg az időjárással. Dr. Kossár Klára allergológus