Mindennél fontosabb a megelőzés

Kezdetben úgy tűnt, hogy a szív- és érbetegségek csak a fejlett országokat sújtják, de ma már világos, hogy globális problémáról van szó, amely nemcsak az egészséget érinti, hanem a gazdaságot és a szociális szférát is. A világ érzi, valamit tenni kell...

Sajnos, Szlovákiában a halálozás aránya nemcsak Csehországhoz, hanem Lengyelországhoz és Ausztriához viszonyítva is magas. Oda kell figyelni arra is, hogy egyre fiatalabbak kapnak agyvérzést, szélütést, infarktust... Európában évente 2,4 millió nő és 1,95 millió férfi hal meg szív- és érrendszeri betegségben.

Kockázati tényezők

A szív- és keringési betegséghez gyakran egyéb kockázati tényező is társul. Néhányat mi magunk is képesek vagyunk befolyásolni: a táplálkozást, az alkoholfogyasztást, a dohányzást, az életmódot, a túlsúlyt, a stresszt, a magas vérnyomást és a koleszterinszintet.

Magas vérnyomás

Van úgy, hogy az ember teljesen tünetmentes, s hosszabb ideig is lehet magas vérnyomása valakinek anélkül, hogy problémát okozna. Néha már csak későn jelentkezik a baj. A rendszeres orvosi ellenőrzés az egyedüli módja annak, hogy megtudjuk, minden rendben van-e. A statisztika szerint csaknem minden hetedik embernek magas a vérnyomása, vagyis a szívnek nagyobb erőt kell kifejtenie. Ez idővel a szívizom gyengüléséhez vezet.

Érelmeszesedés

A vérzsírok, főleg a koleszterin okozza. A koleszterin nagy része a májban képződik, egy részét élelemmel visszük be. Koleszterin nélkül nem lehet élni, de ha szintje emelkedik, lerakodik az érfalon, infarktust vagy szélütést okozhat.

Túlsúly

Az egészséges férfi szervezetének maximális zsírtartalma 15-20, a nőké pedig 20-25 százalék. Ma már nem a magas életszínvonalat jelzi, ha valaki túlsúlyos. Épp ellenkezőleg. A túlsúly nagymértékben megterheli a szívet, emeli a vérnyomást, a koleszterinszintet és cukorbajt is okozhat.

Cukorbaj

A vér glükózszintje megnő, ezért az inzulint nem jól hasznosítja a szervezet. Minden korosztályra, nemre, fajra, etnikai csoportra vonatkozik. A szövődmények nagy gondot okoznak. Főleg a szemet, a vesét, az idegrendszert károsítja.

Infarktus

Ha az érfalon lévő lerakodás leválik vagy vérrög képződik, és elzárja a koszorúeret, a szívizom néhány részébe nem jut vér, vagyis oxigén – ez az infarktus. A szívizom bizonyos sejtjei károsodnak, majd elhalnak. Éles, égő mellkasi fájdalommal jelentkezik, amely kisugárzik a vállba, a bal karba, a nyakba, az alsó állkapocsba, néha a gyomorba vagy a hátba. A betegnek erős halálfélelme, légzési zavarai vannak, szívgyengeség lép fel.

Ischémiás szívbetegség

A fejlett ipari országokban az egyik leggyakoribb halálok. Akkor alakul ki, amikor elmeszesednek a koszorúerek. Az ischémiás szívbetegséget erős mellkasi fájdalom kíséri. Főleg a túlsúly és a koleszterin játszik itt nagy szerepet.

Szélütés

Károsodnak az agysejtek, mert nem kapnak elég vért, vagy bevérzik az agy. Kockázati tényezők: magas vérnyomás, ischémiás szívbetegség, szívritmuszavar, magas vérzsírszint.

Egy idei európai orvoskongresszuson ismertették annak a felmérésének az eredményeit, amelyben a szakemberek arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet játszanak a sztatinok a koleszterin csökkentésében. Különösen a roszuvasztatin szerepelt nagyon jól. Már nálunk is hozzáférhető az a gyógyszer, amelynek a hatóanyaga épp az említett roszuvasztatin. (ki)

Számok, tények

2002-ben minden harmadik halált szív- és érrendszeri betegség okozott.

Feltételezhető, hogy 2010-ben a legfontosabb halálok lesz a szív- és érrendszeri betegség.

u Európában percenként 8 ember hal meg.

Világszerte 600 millió ember él magas vérnyomással, évente 3 millió hal meg következményeiben.

Szlovákiában a szív- és érbetegek 50 százalékának magas a vérnyomása.