Miért jó az olívaolaj?

„Hallottam, hogy a mediterrán táplálkozásban az olívaolajat használják zsiradékként. Mi az olívaolaj használatának az előnye, és miben különbözik pl. a napraforgóolajtól?”

Az olívaolaj használata Európában a mediterrán térségben a legelterjedtebb. A spanyol, olasz, görög, horvát, török és egyes arab konyhákban az alapélelmiszerek közé tartozik. Ezen nemzetek helyi, speciális ételeik készítéséhez is főként ezt az olajfajtát használják. Európa többi országában is ismerik, de használata messze elmarad a mediterrán országokétól, bár a mediterrán táplálkozás térhódításával remélhetőleg ez változni fog.

Az egyes régiók olajának íze különbözhet egymástól, vannak lágy, édeskés ízű, valamint erősebb, kesernyés ízű olívaolajok is. Az enyhébb ízűeket elsősorban saláták készítéséhez, míg az erősebb ízűeket inkább halakhoz, húsételekhez, tésztákhoz használják fel. Az olajfa termését, az olajbogyót magostul teszik az olajprésbe. A hidegpréseléses eljárással (vagyis amikor mechanikai nyomással nyerik ki az olajbogyóból az olajat) sajtolt olajat nevezzük szűzolajnak. A legjobb minőségűek az extraszűz olajok, amelyekben kb. 1 %-nyi aromaanyag is van, amely antioxidánsokból és vitaminokból áll. Ennek tartalmát meghatározza pl. a talaj, éghajlat, a gyümölcs fajtája, a sajtolás módja. Az olívaolaj nagyobb arányban, – kb. 77 %-ban – tartalmaz telítetlen zsírsavakat, mint pl. a napraforgóolaj. Kutatások azt bizonyították, hogy az olívaolaj rendszeres fogyasztása csökkenti a vérnyomást, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett telítetlen zsírsavjai miatt könnyebben emészthetőek, így még egyes diétás étrendbe is könnyen beilleszthetőek. Nem elhanyagolható az antioxidáns-tartalmuk sem.

Az olívaolaj mind hidegen (elsősorban salátákhoz), mind melegítve, sütéshez, pároláshoz alkalmas és ízletes. Mivel nagyrészt egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, melegítés hatására kevésbé keletkezik belőle oxidációs termék. Az olívaolaj 210 oC-on, a napraforgóolaj pedig 170 oC-on kezd el égni.

Ágoston Helga dietetikus

Megkaphatom a cukorbetegséget?

„Mekkora az esélye annak, hogy a húgom (17 éves lesz), az édesanyám (49 éves) vagy én (22 éves leszek) megkapom a cukorbetegséget. A legroszszabb esetben mind a hárman megkaphatjuk?”

Sajnos, a genetikai hajlam kimutatható, s fennáll a veszélye annak, hogy valamelyikük cukorbeteg lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük megbetegszik. A genetikai tényezőt ki lehet játszani vagy csökkenteni hatását, ha bizonyos szabályokat megtart. Például az elhízás növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A lelki megterhelés, a helytelen táplálkozás pedig rossz emésztést okoz, azaz mérgezi a szervezetet. Ez az önmérgezés összefügg a stresszel, az idegeskedéssel, amikor minden összeszorul bennünk, nem rágjuk meg a táplálékot, hanem majdnem egészben nyeljük le. Ezzel terheljük a hasnyálmirigyet, mert a szájban lévő ptialin enzim, amely a nyálban van, nem tudja előemészteni a cukrokat, így a hasnyálmirigynek több inzulint kell termelnie. Tehát a megoldás a megelőzés, amely komplex életvitelváltást követel. Ezt legjobb lenne személyesen megbeszélni.

Viszont azt is tudatosítani kell, hogy ez a betegség leggyakrabban a 40-50 életév után jelentkezhet, tehát Önnek még sok ideje van arra, hogy életvitel-változtatással megelőzhesse a cukorbetegséget. Továbbá azt is tudatosítani kell, hogy minél idősebb korban alakul ki a cukorbetegség, annál jobban kezelhető. Van egy új módszer az idősebb korban kialakult cukorbetegség gyógyítására, amely még nem nagyon ismert. Egy rendkívüli gyógynövénnyel, az arany jukkával kigyógyítható, de csak akkor, ha vannak alvó sejtek a Langerhans-szigetekben. Ezeket a sejteket ezzel a gyógynövénykivonattal regenerálni lehet. Ám óva intek mindenkit, hogy egyedül adagolja, mert ahhoz, hogy valóban sikeres legyen a kezelés, a természetgyógyásznak és a szakorvosnak együttműködnie kell. Ugyanis ha kihagyjuk a szakorvost, a természetgyógyász nem tudja az esetleges válságokat megoldani.

Dr. Nagy Géza természetgyógyász