Miért árt a szívnek a stressz?

Önnel is előfordult már, hogy hirtelen mellkasi fájdalmat és nyomást érzett? Ne rémüljön meg, nem csak az infarktus lehet az oka, ugyanis hasonlóan jelentkezik az angina pectoris is. Akkor alakul ki ez a betegség, amikor a szív nem kap elegendő vért, oxigént és tápanyagot, amikor a szív vérellátását biztosító erek falán plakkok képződnek. Az infarktustól eltérően az angina pectoris betegség esetében a fájdalom csak néhány percig tart, de megismétlődhet. Amint helyreáll a vérkeringés a szívben, a fájdalom megszűnik. Nagy megerőltetés vagy érzelmi stressz válthatja ki, amikor megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, amikor a szívnek több vérre és oxigénre van szüksége. Bár az angina pectoris kialakulását a koszorúerek betegségével, vagyis az érszűkülettel hozzák öszszefüggésbe, a legutóbbi kutatás szerint kialakulásában más tényezők játszanak közre.

Bonyolult kérdés

A kutatást Kerstin Welén Schef, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa vezette és a CardioPulmonary biolmage Study (SCAPIS) 2013 és 2018 közötti adatait elemezte. A 28 000 ember átlagéletkora 57 év volt, egy részének magas volt a vérnyomása, egy részének a koleszterinszintje, a vérzsír- vagy a vércukorszintje. Több mint ezernek angina pectoris betegsége volt. Közöttük több volt a koszorúér-­meszesedés. A tudósok szerint a kockázati tényezők sokkal összetettebb problémát jelentenek, mint azt korábban gondolták. „A feltételezettnél kisebb az összefüggés az angina pectoris és a koszorúér­-meszesedés között” – állapították meg a szerzők. A koszorúerek CT-vizsgálata szerint érkárosodás csak az angina pectorisban szenvedők 11,8 százalékánál volt kimutatható

A depresszió negatív hatása

Mire kell odafigyelni? A tanulmányból meglepően az derült ki, hogy az angina pectoris tünetei mögött – tekintet nélkül a koszorúér-meszesedés fokára – szociodemográfiai és lelki tényezők húzódnak meg. „Az angina pectorisban nem szenvedőkkel összehasonlítva a betegségben szenvedők között több volt a Svédországon kívül született nő, a munkanélküli, az egyedül élő, a rossz gazdasági környezetben élő alacsony műveltségű ember. Nekik magasabb volt a stresszszintjük és gyakrabban voltak depressziósok. Veszélyként mutatkozott a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a magas testtömegindex, a nagy derékbőség, a magasabb vércukorszint, a gyulladás.

Figyelmeztető jel

Ha ön a két csoport valamelyikébe tartozik, valószínűleg tudja, mit kell tennie. Hagyja abba a dohányzást, őrizze meg az egészséges testsúlyt, táplálkozzon mértékletesen, fogyasszon alacsony zsír- és cukortartalmú ételeket, mozogjon rendszeresen, próbálja meg jobban kezelni a stresszt. Ha egyszer már voltak angina pectorisra utaló tünetei, valószínűleg újra lesznek, ezért orvoshoz kellene mennie. A kezelés fő célja az, hogy enyhüljenek a tünetek, csökkenjen a szívfrekvencia és kerülje el az olyan szövődményt, mint amilyen a szívinfarktus. Az életmód módosításán kívül az orvos gyógyszert írhat fel, például értágító nitrátokat, a szív terhelését csökkentő preparátumokat, vérrögképződés elleni aszpirint. Néhány esetben angioplasztikára is szükség lehet, ami azt jelenti, hogy kitágítják a leblokkolt eret, így megfelelő mennyiségű vér jut a szívbe. Dáša Balogová, Zdravie

Dáša Balogová, Zdravie