Melyik lesz a legrokonszenvesebb pár?

Bogdány Péter négy évig tanult Brünnben a sligói (írországi) egyetem csehországi „kirendeltségén“ és szerzett nálunk még nem érvényes uniós certifikátumot, aztán - ugyancsak Brünnben, két éve - közgazdász oklevelet.

Felesége, Eleonóra az érsekújvári egészségügyi iskola szakács-pincér szakára járt, majd a gútai magániskolában további két év alatt leérettségizett. Főiskolára készült, de sikerült kijutnia Angliába, a vőlegényének meg Amerikába, így a továbbtanulás elmaradt. „Egy napon indultunk, én reggel, Peti este. Angolul csak az igent meg a nemet tudtam. Az iskolában németet tanultam, és a család tudott németül.” - Három kisgyerekre vigyázott, a legidősebb hatéves volt, a legkisebb egy. Fél évig tartózkodott Angliában; úgy egyeztek meg a szerelmével, hogy egy napon indultak, egyszerre jönnek vissza. A fiú Arizonába ment, egy csereprogram keretében. Papíron mindent pontosan rögzítettek, s az indulás napján derült ki: se szállás, se munka... Mégis nekivágott. „Édesanyáméknak megmondtam, hogy a repülőjegyet nem hagyom veszni, lesz, ami lesz, eddig még el nem adtak, remélem most se fognak. A végén jobb munkahelyem lett, mint ami a papíron volt.”

Három éve, karácsonykor jöttek haza. Azonnal kaptak munkát. Nóra a tardoskeddi iskolakonyhán főszakács, Péter a Hussmann cég érsekújvári fiókjának projektmenedzsere.

Ez év májusában házasodtak össze. A szerelem egy Dolly-Roll-koncerten kezdődött, hét éve. A fiú 20 éves volt, a lány tizenöt. Hét év alatt még egyszer sem veszekedtek.

Miért jelentkeztek az Új Szó felhívására?

Mert a házasság utáni következő lépés a jövő nemzedék biztosítása - mondja a férj.

Mekkora családot terveznek?

– Nóra két gyereket akar, én azt mondom, akkorát, amekkora sikerül. Ha kettő lesz, akkor kettőt, ha négy, akkor négyet. Mindegy, hogy fiúk vagy lányok lesznek. Csak egészségesek legyenek.

- A lapban megjelent cikkek nagyon sokat segítenek, olvassuk, gyűjtjük őket. Most egyszerű vitaminokat szedek - mondja Nóra.

Persze hogy minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, a legszebbet akarja, de akármilyen lesz, a miénk lesz mondja Nóra.

– Felkészülni nem lehet a szülői szerepre. Mert mire felkészül, lehet, hogy olyasmi előtt találja magát, amire nem is számított. Az élet hoz meglepetéseket, morfondíroz Péter.

– Én mindig is szerettem a gyerekeket, ha a családban kisbaba, született, én voltam az első, aki a fürdetésnél segédkeztem... A nővéremnek négyhónapos a kisfia, ott is sokat gyakorolgatok. Angliában a legkisebb gyermek fogzásánál is én asszisztáltam, pelenkáztam, mindent én csináltam. Érzem, hogy itt az ideje, hogy gyereket szüljek, bár még csak huszonkét éves vagyok. Nagyon várom a babá. Biztos, hogy szoptatni fogom.

Természetesen nevet már választottak. – Már most ki kell választani, mert később csak probléma lesz belőle – véli Péter. A fiú Márk lesz, a lány pedig Barbara vagy Viktória. (kopasz)