„Az igazsághoz tartozik, hogy az említett gyógyszerek többségét eddig is felírhattuk, de voltak olyan preparátumok, amelyekhez belgyógyász vagy kardiológus ajánlása kellett. A betegnek ide hat hónaponként el kellett mennie, hogy megkapja az ajánlást a következő hat hónapra.
A szakorvosi rendelőkben így olyanok is voltak, akiknek ugyan magas volt a vérnyomásuk, de semmilyen szövődmény nem lépett fel, s akikről nyugodtan gondoskodhatott volna a kezelőorvos is” – vázolta az eddigi gyakorlatot Dr. Jana Bendová általános orvos, az egészségügyi minisztérium főszakértője.
Az általános orvosok jogköre 2015-ben azzal bővült, hogy diagnosztizálhatták és kezelhették az alacsony, a közepes és a magas kardiovaszkuláris kockázattal járó magas vérnyomásban szenvedő betegeket. A nagyon súlyos betegek továbbra is a belgyógyászhoz vagy a kardiológushoz tartoztak.
Jó az orvosnak, jó a betegnek
Az eddigi gyakorlat nemcsak az orvosok, hanem a betegek életét is eléggé megnehezítette.
A belgyógyászok és a kardiológusok várótermei tele voltak „könnyű” betegekkel, viszont azoknak, akiknek állapota valóban megromlott, és szakorvosi ellátásra volt szükségük, hónapokat vártak az orvosra.
Az általános orvosok elsősorban a betegekkel szembeni kedvező lépésnek minősítik a minisztérium kategorizációs bizottságának döntését.
„Ahhoz nem fér kétség, hogy az általános orvoshoz könnyebben eljut a beteg, megkaphatja tőle a szükséges gyógyszert, amivel nem kevés pénzt, időt és fáradságot takaríthat meg. Az ajánlásért sokszor kilométereket kell utaznia. Mostantól sem a betegnek, sem pedig azoknak a családtagoknak, akik gyakran az idős hozzátartozójuk helyett magukra vállalják az ajánlás beszerzését, nem kell sehova utazniuk, hosszú órákat a szakorvosi rendelő váróţermében ülniük, a munkából kimaradniuk” – jellemezte a helyzetet Dr. Jana Bendová.
A lakosság egyharmadának magas a vérnyomása
A hipertenzia a szlovákiai felnőttek körében gyakori betegség: a lakosság egyharmadának magas a vérnyomása, és feltételezhető, hogy csak a felük kap megfelelő kezelést. Ahogy öregszik a népesség, a betegek száma úgy emelkedik. A hetven éven felülieknek már a 2/3-a szenved tőle. A fejlett országokban, ha az ember elég hosszú ideig él, 90 százalék az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegségben fog szenvedni.
„A statisztikai adatokat ismerve joggal mondhatjuk, hogy fontos lépés történt most a betegellátásban. A szakorvosi rendelõkben mostantól valószínûleg már csak olyan betegek fognak ülni, akiknek valóban szakorvosi ellátásra van szükségük, és mi, általános orvosok pedig megfelelõ ellátásban részesíthetjük a kevésbé súlyos magas vérnyomásos eseteket. Remélem, hogy ezt a változást mindkét fél kellõképpen értékelni fogja” – hangsúlyozta a minisztérium fõszakértõje.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.