Leggyakrabban a női szervezetben található meg a magzati elhalás oka

A második csoportba tartoznak a megszületett, de azután elvesztett gyermekek. Jelentős részük, mintegy egynegyedük veleszületett rendellenességgel született, és általában ez is okozta halálukat. ĺgy ők értelemszerűen az előző csoportba tartoznak. A második leggyakoribb ok a koraszületés. Ez a fogalom tulajdonképpen különböző jelenséget takar: az idő előtt, tehát a terhesség negyvenedik hete előtt, de az időnek megfelelő súllyal születettek, és az időre, de kis súllyal világra jöttek. Az utóbbiak esetében a méhen belüli súlynövekedés visszamaradása áll a háttérben. E probléma legfontosabb okait és ezek kockázatnövelő hatását jól kifejezik a VI. táblázat adatai. Többségükkel (terhességi mérgezés, magas vérnyomás, dohányzás) korábban már foglalkoztunk, és az optimális családtervezés keretében hatásuk kivédhető. Csupán a genetikai eredetű hatások befolyásolása nehezebb. Ez egyrészt az anya testi adottságait (testmagasság és testsúly), másrészt a lepény nagyságát és működését meghatározó anyai géneken keresztül érvényesül. Emiatt fontos a korábbi testvérek (és az anya!) születési súlyának és méhen belüli súlyvisszamaradásának értékelése.

A korszerű terhességgondozás már ilyen esetekben is képes a kockázat részleges csökkentésére. Az idő előtti szülés okait és ezek kockázatnövelő hatását a VII. táblázat foglalja össze. Itt egyértelműen a külső hatások a meghatározóak, és ezért az optimális családtervezés jó esélyeket kínál a megelőzésre. Egy dologra szeretnék csak utalni, éspedig a korábbi sportolás jótékony: idő előtti szülést kivédő hatására.

A harmadik csoportba a magzati halálozások sorolhatók. Ide tartoznak a magzatkezdemény nagyon korai és ezért fel sem ismert elvesztése; a ritka méhen kívüli terhességek; a spontán elvetélt magzatok és a halvaszületések. Az estek többségében ezek egyszer előforduló jelenségek, és így a következő terhességre való felkészülés során elégséges az optimális családtervezés elveinek hasznosítása. Esetleges ismétlődésükkor az okok megtalálása azonban már komoly orvosi feladat. S e téren gyakran szinte csodákat várnak a genetikai tanácsadó szakembereitől. Sok mindenre kell tekintettel lenni. Mindenekelőtt a családtervezők genetikai adottságaira, ezt célozza a családfa felvétele, a pár mindkét tagjának kromoszómavizsgálata és a férfi speciális ondóvizsgálata (a rendellenes ondósejtek arányának és milyenségének elemzése).

Leggyakrabban a női szervezetben található meg az ismétlődő magzati elhalás oka. Ez lehet például a sárgatesthormon-termelődés elégtelensége, ugyanis ezek a hormonok készítik elő a méhnyálkahártyát a magzatkezdemény befogadására. A méh fejlődési rendellenességei és a méhnyak zárási elégtelensége is gyakran találhatók meg a magzati halálozás hátterében. Ugyancsak lényegesek lehetnek az anya bizonyos betegségei, például a pajzsmirigy túlműködése és az allergiás kórképek. Ha sikerül az újabb orvosi eljárások fényével valóban világosságot gyújtani és megtalálni az ismétlődő magzati halálozások valódi okát, akkor jók az esélyek a következő terhesség sikerességének előmozdítására.

Mindezekkel talán sikerült érzékeltetnem, hogy a genetikai tanácsadók beváltották a létrehozásukhoz fűzött reményeket, és a megelőző orvosi ellátás fontos bástyáivá váltak.

(Részlete dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából)