„Közép-európai oktatóközpontot szeretnék Pozsonyban létrehozni”

Volt már negyvenvalahány éves tanszékvezető főorvosa az osztálynak?

Nem tudok róla. A mi osztályunkon biztosan nem volt fiatal főorvos, s arról sem tudok, hogy valamikor magyar nemzetiségű szakember töltötte volna be ezt a posztot.

Mi változott november közepe óta?

A korábbiaknál többet tanítok, szervezem a tanszék működését, de műtök is – elsősorban fej- és nyakdaganatokat, arcrekonstrukciókat végzek. El kell mondanom, hogy nagyon sokat köszönhetünk a jelenlegi igazgatónőnek, Renáta Vandriaková doktornőnek, aki munkámat ismerve teljes mértékben támogat bennünket. A következő néhány hónapban kibővíthetjük ambuláns részlegünket és a fekvőosztályt, megnövelhetjük az ágyak számát, új orvosokat és nővéreket tudunk felvenni. A munkaeszközök és berendezések modernizálása terén is támogat az igazgatóság, azóta új és modern sebészeti berendezéseket kaptunk. Ezzel nemcsak meggyorsítjuk a betegellátást, hanem minőségileg magasabb szintre emeljük. Amióta tanszékvezető főorvos vagyok, próbálom a diákokat is aktívan bevonni a munkába például azzal, hogy a hatodéves hallgatók jelen lehetnek a nagy rekonstrukciós műtéteknél. Így próbálom vonzóvá tenni számukra ezt a munkát.

Amikor legutóbb beszélgettünk, azt mondta, hogy „magánfelmérése” alapján a magyarok körében van a legtöbb szájüregi daganatos beteg. Változott azóta a helyzet?

Sajnos nem, sőt, évről évre több az ilyen beteg. Az utóbbi időben egyre többen keresnek föl Közép- és Kelet-Szlovákia magyarlakta vidékeiről is, mert úgy gondolják, mégiscsak jobb, ha magyarul beszélő orvos kezeli őket, jobban megbíznak benne. Magyar szájsebész pedig tudomásom szerint jelenleg csak én vagyok Szlovákiában.

Arra már van magyarázat, hogy miért „magyar betegség” a szájüregi rák?

Nemrég jelentek meg több új nemzetközi felmérés eredményei, amelyek azt mutatják, hogy a magyarok a daganatos betegségek terén még mindig Európa, sőt a világ élmezőnyébe tartoznak, a középeurópai régióban közöttünk van a legtöbb genetikai alapú fej-nyaki daganatos beteg.

... egyre többen keresnek föl Közép- és Kelet-Szlovákia magyarlakta vidékeiről is, mert úgy gondolják, mégiscsak jobb, ha magyarul beszélő orvos kezeli őket...

Ezt a betegséget ezek szerint nem is lehet elkerülni?

A genetikai hajlam meghatározó, de annyit azért mindenki megtehet, hogy egészségesen él, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, kerüli a nikotint, a könnyű drogokat és a mértéktelen alkoholfogyasztást.

Az is nagyon fontos, hogy ha valaki elváltozást tapasztal a fején, a nyakán, a szájüregében, s három héten belül nem tűnik el, ezt vegye figyelmeztető jelnek, s minél előbb keresse fel az orvost.

Nem kell különösebben részletezni, hogy a szájüregi műtét mennyire rontja az életminőséget, hiszen nemcsak a táplálkozás válik csaknem lehetetlenné, hanem sok esetben elkerülhetetlen az arc deformációja...

Néhány évtizeddel ezelőtt valóban így volt, de szerencsére az elmúlt években nagyot fejlődött az orvoslás. A műtétet számítógépen előre megtervezzük, majd egy németországi laboratóriumba továbbítjuk, ahol vágásmintát készítenek. Ennek alapján mi 99 százalékos pontossággal tudjuk, hogy hol kell levágni a csontot vagy a puhaszövetet, megtervezzük a hiányzó csontszövetek rekonstrukcióját, vagyis előre látjuk, hogy a műtét után milyen lesz a beteg arca és a szimmetriája. A fej és a nyak környéke nemcsak a beszéd, hanem az esztétika és a mimika szempontjából is fontos, így nagymértékben hat a beteg testi és lelkiállapotára is. Ezért kell az arcot a lehető legpontosabban rekonstruálni. Ez főleg olyan daganatos betegek esetében indokolt, amikor nagy a puhaszövet- vagy csontveszteség, vagy baleset miatt szövetpótlásra van szükség. A rekonstrukció ebben az esetben azt jelenti, hogy a kézből, a combból vagy a lábból érlebennyel összekötött szövetet vagy csontot veszünk ki, s ezt varrjuk az arc hiányzó részéhez. Ha találkozunk olyan emberrel, akinek mondjuk hiányzik az állkapocscsontja, biztos, hogy régi módszerrel műtötték, s nem pótolták az eltávolított csontot. A világon körülbelül húsz éve ismerik ezt a módszert, Szlovákiában 6 éve, mi a pozsony-ružinovi kórházban körülbelül 2 éve alkalmazzuk ezt az eljárást. A műtéti költségeket természetesen az egészségbiztosítók térítik. Mivel a betegek általában a daganatos betegség előrehaladott stádiumban érkeznek hozzánk, a műtét után hat héttel, amikor a sebek begyógyultak, kemoterápia vagy radioterápia következik. Ha a betegnek nincsenek áttétei, társult betegségei, visszatérhet a normális életbe. Ebből a szempontból a rekonstrukció óriási előrelépést jelent.

Az esztétikai műtétek is az önök hatáskörébe tartoznak?

Rendkívüli esetben igen. Főleg akkor, amikor nagy műtéti heg marad, vagy ha a daganat nagy felületen károsította a bőrt. Amikor a beteg teljesen meggyógyult, plasztikai műtétre küldjük, de azt már a plasztikai sebész végzi.

Hol helyezkedik el Szlovákia a V4-es országok között a szájsebészet terén?

Nemrég Csehországban mutattuk be, hogy műtét alatt hogyan rekonstruáljuk az arcot. Azt mondhatom, körülbelül most vagyunk azon a szinten, mint a csehek, s idén már azt hiszem, meg is fogjuk előzni őket. Sok új dolgot sikerült bevezetni. Ennek alapján bennünket kértek fel arra, hogy a pozsony-ružinovi kórházban közép-európai oktatóközpontot hozzunk létre Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számára. Ha maradok a jelenlegi posztomon, szeretném létrehozni ezt az oktatóközpontot.

Mit érezhetnek, láthatnak a betegek abból, hogy a klinikának új tanszékvezető főorvosa van?

Annyit mindenképpen, hogy megváltozott a légkör, jobb eredményeket tudunk felmutatni, emellett pedig nagyobb érvényesülési lehetőséget szeretnénk biztosítani a fiatal kollégáknak. Kérdőíves módszerrel a betegek is értékelhetik a látottakat, tapasztaltakat, de ez a néhány hét még rövid idő arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjak el. Hetek múlva meg kell védenem a pozíciómat, eredményeket kell felmutatnom mind szakmai téren, mind az oktatás terén, tehát minden – remélem pozitív irányba - az elkövetkező hetekben dől el...

Dr. Czakó László