Két évet is várhat a beteg az ízületcserére

Szlovákiában kevés az ortopéd szakorvos, és arra panaszkodnak, hogy maximálisan ki vannak használva. Az egészségügy hosszabb ideje alulfinanszírozott. Az anyagi és személyi kapacitások hiányára végeredményben a beteg fizethet rá.

Pedig az államnak kötelessége lenne gondoskodni a páciensről. A jelenlegi áldatlan állapotokra jellemző, hogy az orvosok még a szakmai továbbképzés költségeit is kénytelenek maguk fedezni, vagy pedig inkább nem is járnak szakmai konferenciákra. Az egészségügy alulfinanszírozottsága régóta tart, legalább az elmúlt 20 évben. A várólista hosszú, a várakozási idő hosszú és várhatóan még nőni fog. Pedig a szlovákiai ortopédia eredményei bármelyik ország tekintetében megállnák a helyüket. Hadd említsünk meg legalább egy sokatmondó adatot: nálunk az esetek 6 százalékában kell megismételni a műtétet, de ez az arány Németországban 15, az Egyesült Államokban pedig 20 százalék.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltételezése szerint a mozgásszervi betegek száma emelkedni fog, és ezzel megnőnek a betegellátással szembeni igények is. A szakemberek nemegyszer figyelmeztettek arra, hogy végeredményben erre a beteg fizethet rá. Az a veszély fenyegeti őt, hogy nem kap megfelelő ellátást és egészségügyi segédeszközöket, amelyekhez viszont joga van. Annak ellenére, hogy a beteg egyre több, szakemberből viszont kevés van Szlovákiában. Arra panaszkodnak, hogy nagyon sok beteget kell ellátniuk. „Míg húsz évvel ezelőtt 500-600 műtétet végeztünk évente, most több ezret, lényegében ugyanannyi orvossal. Mindenki maximálisan ki van használva” – értékelte a helyzetet dr. Andrey Švec főorvos, Szlovákia ortopédiai főszakértője.

A beteg későn kerül a műtőasztalra

Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol ez a szak a múlt század elején eresztett gyökeret. Az ízületcsere miatt végzett műtét sokkal hatásosabb útja annak, hogyan enyhítsük a beteg fájdalmát és javítsuk életminőségét. Az ortopéd szakorvosok véleménye azonban megegyezik abban, hogy Szlovákiában a beteget feleslegesen sokáig kezelik gyógyszerekkel, és később kerül műtőasztalra, amint az kívánatos lenne. Ebből kifolyólag is sürgetik a beteg menedzselésének hatékonnyá tételét és javítását. Sürgetik: meg kell határozni, hogy a beteg milyen módon halad majd a kezelés útján. „Épp ezek az intézkedések vezethetnek el oda, hogy a beteget végül megfelelő időben soroljuk be műtétre, ami jelentősen javíthatja életminőségét és enyhítheti fájdalmát” – hangsúlyozta dr. Milan Kokavec ortopéd főorvos.

A beteg ellátásának pontos meghatározása elvezethet oda, hogy ő maga is sokkal tájékozottabbá válik, sokkal többet tud meg betegségéről. Az ortopéd szakorvosok ugyanis olyan esetekkel is találkoznak, hogy a beteg öngyógyításba kezdett, de végül sokkal rosszabb diagnózis fejlődött ki. Sokan az elhalasztott műtétek miatt is aggódnak. Már a koronavírus-járvány idején is katasztrofális volt a helyzet az elha-lasztott műtéteket illetően, ami végeredményben a beteg állapotának romlásához vezethet. „A kezdeti stádiumú betegség könnyen sú-lyosbodhat, s ilyenkor a műtét sokkal bonyolultabb és az eredmény megkérdőjelezhető.

Kevés a pénz az egészségügyben

Az ortopéd szakorvosoknak a modern életmód is sok fejfájást okoz. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás és a rossz életmód negatívan hat az ízületek egészségére és kopására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltételezi, hogy az ortopédiai betegek száma az elkövetkező időszakban nőni fog, s ugyancsak megnőnek a betegellátással kapcsolatos elvárások is. Az egészségügy már hosszú ideje anyagi válságban van, erre a helyzetre még a járvány idején felhívtuk a figyelmet. Most itt az újabb gond, az energiaválság” – mondja Katarína Danková, az egészségügyi segédeszközöket forgalmazó szövetség, az SK+MED ügyvezetője, aki attól tart: előfordulhat, hogy a betegek nem kapnak megfelelő ellátást.

Drágulnak az egészségügyi segédeszközök

Szlovákiában hozzáférhetők a legmodernebb egészségügyi segédeszközök, például a műízületek, amelyek a legmagasabb minőségi kritériumoknak felelnek meg. Azonban az egészségügyi segédeszközök szállítóinak is növekszenek a költségeik. A jelenlegi válsággal kapcsolatban például 109 százalékkal megnőtt a cellulóz, 62 százalékkal a pamut, 129 százalékkal a propanol, 143 százalékkal az energia, több mint 100 százalékkal a logisztika ára, ami rendkívül magas áremelkedést jelent.

Az egészségügyi segédeszközök gyártóira és szállítóira a globális infláció hat, aminek hatására növekszenek a nyersanyagok, az energia és a logisztika ára, s ez negatívan befolyásolja az egészségügyi segédeszközök elérhetőségét és minőségét. „A helyzet régóta kritikus, és ha az állam nem tesz lépéseket a megnövekedett kiadások okozta helyzet enyhítésére, a beteg lesz az, aki nem kapja meg azt az ellátást, amire igénye van” – mondta Katarína Danková.