Játék és terápia

Már néhány ezer évvel ezelőtt, az ókori egyiptomiak is ismerték a játék jelentőségét. Az ásatások során számos ókori játékok maradványaira – bőrből készült labdára, agyagállatkákra, anyagból készült babákra, állatkákra – bukkantak a régészek.

A játék mint életforma összeköti a felnőttek és a gyerekek világát. A játék kiválóan alkalmas az egészséges személyiségfejlődés megerősítésére és a kóros folyamatok megindulásának kivédésére. A gyerekek játékkal kifejezésre juttatják vágyaikat, gondolataikat, gondjaikat, élményeiket, fantáziájukat, de gyakran a játék jelenti számukra a menekülést egy olyan világba, amelyben jól érzik magukat. Ez eredhet családi problémákból, beilleszkedési zavarokból, esetleg magában rejthet egy esetleges fogyatékosságot is, mint pl. az autizmust, melynél a játék már a fejlődés korai szakaszában megrekedhet. Terapeuta segítségével bővíthető a gyermek érdeklődési köre, javítható megfigyelőképessége. A játék sok élmény forrása, amely a gyermek számára biztonságot jelent. Nagy szerepe van a személyiségfejlődésben. Nagyon fontos a gyermek jelzéseinek szakember által történő megfelelő értékelése. A játék tulajdonképpen utánzáson alapul, melynél nekünk, felnőtteknek nagy szerepünk van. A helyes példamutatás jelentősége nagy fontossággal bír. A kreatív módon játszó gyerek felnőtt korára érdeklődő, sokoldalú, de nem utolsósorban alkotó emberré válik. A játék utánzása elősegíti a tapasztalatszerzést, segíti a társadalomba való beilleszkedést, enyhíti a szorongást. A gyermek játékát nagyban befolyásolja a felnőtt mint példakép. Az utánzó játék segít a szorongás enyhítésében, a környezetbe történő beilleszkedésben. Ez természetesen változik a gyermek korával, növekedésével.

A manipulációval (ütögetés, lökdösés, lengetés, harapdálás, dobálás stb.) a gyerek intenzívebben kezdi megismerni az őt körülvevő tárgyakat, elsősorban saját játékait. Minél érdekesebbnek tartja őket, annál tovább játszik velük, ismerkedik az őt körülvevő világgal.

ĺgy formálódik a figyelme, emlékezete, gondolkodása, motivációja a dolgok iránt, és fejlődnek intellektuális képességei. A játék kalandot, izgalmas és örömteli cselekvést is jelent. Ha a szülő nem képes a hiteles érzelmi visszatükrözésre, súlyos személyiségfejlődési problémák léphetnek fel, amelyek kihathatnak a későbbi fejlődési folyamatokra. Fontos, hogy a gyermek számára megteremtsük a megfelelő hátteret, engedjük, hogy önmaga fedezze fel a világot. Az autó, baba, homokozó, gyurma jó, ha megtalálható minden gyermek közelében.

Gyógyíthat a játék?

A játékkal a gyermek kifejezésre juttatja, szavak nélkül mondja el azt, ami számára nehézséget, megoldhatatlan problémát okoz. A szakember vezette terápiás foglalkozás alatt egy játékszobára alakított helyiség fogadja a kis betegeket. A teremben szőnyeg, kényelmes fotelek találhatók. Minden játék úgy van elrendezve, hogy az elérhetővé váljon a gyermek számára, pl. autó, gyurma, baba, házikó. Mindez fontos része a terápiának, főleg kezdeti stádiumban. Hiszen egy kisgyermek nem tudja elmondani, mi nyomasztja, mi okoz neki nehézséget. Ezért kínálunk nekik ilyen lehetőséget az önkifejezésre. Némely gyermek számára a környezetváltozás, a szülők válása, talán már egy költözködés is szinte feldolgozhatatlan problémát jelenthet. A játékban a gyerekek egy traumát, haragot dolgoznak fel. A gyermek a játékba önti problémáit, szorongásait, nehézségeit. A játékterápia alkalmat kínál arra, hogy életük nehéz pillanatait feldolgozzák, ami azt jelenti, hogy az átélt traumatikus eseményeket a játékban újra felelevenítik, mert „...nem az a lényeges, amit ő tesz a játékkal, hanem amit a játék tesz ővele” (Jeremy Cherfas). ĺgy lesz a játéknak gyógyító hatása.

A játék csodálatos ajándéka az életnek, segít a külső és belső világot integrálni, nevetést és örömöt varázsol nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt arcára is. Johan Huizinga (1872–1945), a nagy holland művelődéstörténész és kultúrafilozófus a Homo Ludens a Játszó Ember (magyar fordításban A középkor alkonya) című művében megmutatta, hogy a játék, a játszás az emberi kultúra legkomolyabb teljesítménye. Az „igazi” játék életünket mindenképpen értelmessé teheti, a világot gazdagíthatja.

A szerző gyógypedagógia szakos egyetemi hallgató