Az világos, hogy túl sok húst eszünk, és ezzel nemcsak saját egészségünknek, hanem a bolygónk élővilágának és klímájának is ártunk, ám úgy tűnik, a mesterségesen előállított húsok, húspótlók mellett érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni egy régi, jól bevált fehérjeforrásnak, a hüvelyeseknek is. Mint fenntartható, környezetbarát alternatívákat vizsgálta meg őket egy dán kutató, Katharina Henn a Koppenhágai Egyetemről. A kutatási eredményeit három külön tanulmányban tette közzé.
Hüvelyesekkel bővíthetnénk étrendünket
Mik is azok a hüvelyesek? A pillangósvirágú növények szárított magvai, amelyek nagy fehérjetartalmuk révén hasznos részét képezhetik étrendünknek. E növények a velük szimbiózisban élő baktériumok révén képesek megkötni a légköri nitrogént, így műtrágyát sem úgy igényelnek, mint más növények. Ide tartozik a földimogyorótól a csicseriborsón, a lencsén, a szóján és az adzuki babon át a klasszikus tarkababig minden, 11 típus és több száz termesztett változat tehetné színesebbé étrendünket környezetbarát módon.
A világ számos népe nagy mennyiségben és igen változatos formákban fogyasztja őket, mi itt Európában azonban jórészt az állatainkkal etetjük fel, amit termelünk. Nem volt ez mindig így, s ez talán része is a problémának: szegények eledelének tartjuk mindmáig a babot, a lencsét, a borsót és rokonait. Emellett problémát jelent (erre sokan hivatkoznak, amikor megindokolják, miért nem esznek hüvelyeseket), hogy gázosít, azonban ezen az elkészítés módja vagy épp a fokozatos hozzászoktatás segíthet.
A dán kutató szerint azonban ennél is nagyobb gondot jelent, hogy egész egyszerűen nem ismerjük eléggé a hüvelyeseket itt Európában, és nincsenek megfelelő receptjeink, amelyek révén a mindennapi étrendünk részévé tehetnénk őket. A kutató 5 ország hüvelyesfogyasztásán keresztül vizsgálta meg a kérdéskört, így például hazájában, ahol az ajánlás szerint napi 100 grammot illene enni ebből a típusú élelmiszerből, mindössze 2 grammot fogyasztanak átlagosan. A dán kutató szerint teljesen jó út a konzerv hüvelyesek használata, ez még a konzerv plusz környezetterhelésével együtt is csak kis töredéke szén-dioxidot bocsát ki a húshoz képest, egy kiló fehérjére vetítve a konzerv hüvelyes 23 kiló szén-dioxidot jelent, míg a marhahús 499 kilót. A vizsgált országok között a spanyolok jártak az élen a hüvelyesek fogyasztásában, a kutató szerint ez a spanyol és a közel-keleti konyha közti sok évszázados összekapcsolódás eredménye lehet. A hüvelyesek igen jól kiegészítik és izgalmassá teszik például a salátákat, s akár fasírtszerűen is elkészíthetők.
(atv)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2019. 11.26.
Miért fogyasztunk oly ritkán hüvelyest?
2010. 04.28.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.