Aki többet és változatos témájú könyvet olvas, értelemszerűen több ismerettel és gazdagabb szókinccsel rendelkezik. Ez nem szorul bővebb magyarázatra. Az olvasás segít megérteni a világot. Azt viszont kevesebben tudják, hogy ha sokat olvasunk, azzal nemcsak fenntartható, hanem javítható lelki egészségünk.
Hogyan függ össze az olvasás és a lelki egészség?
Világszerte több tudományos kutatás vizsgálja az olvasási élmények hatását. Folyamatosan növekszik azon eredmények száma, amelyek alapján egyre bizonyosabbá válik: lelki, mai divatos szóval mentális egészségünk megtartásához az olvasás is hozzájárul.
A művészetterápiák közé soroljuk a irodalomterápiát is, ami nem más, mint a felolvasott szöveg által kiváltott érzelmekről való beszélgetés. A terápiavezető olyan művet választ ki, általában irodalmit, amelynek a mondanivalója – és a kiegészítő megjegyzések – révén rávezethető a páciens, hogy alaposabban megismerje a témához való viszonyát. Olyan változat is ismert, amikor a résztvevők verset vagy naplót írnak, majd ezt beszélik meg részletesen, s ezáltal érthetik meg jobban önmagukat. Azt is el lehet vele érni, hogy az ember újra tudja gondolni korábbi véleményét és viszonyulását a felvetett témához. Szépirodalom olvasásával, irodalomterápiával fejleszthető a kreatív gondolkodás, erősíthető a másokkal való együttérzés képessége. Abban is hasznára lehet az embernek, hogy mindenféle élethelyzetben képes legyen a megfelelő stílusban, hangnemben, minőségben közölni mondandóját, másokét pedig helyesen értelmezni (ez a kommunikációs készség).Irodalomterápiát javasolnak például a szorongással küzdőknek, a gyászt nehezen feldolgozóknak is. Úgy tűnik, a műtétek utáni depresszióban szenvedők tüneteit enyhítheti a közösségben való együtt olvasás. Egy tanulmány szerint ha megfelelően alkalmazzák az irodalomterápiát, jó hatása lehet a lelki egészség javítására a koronavírus-járvány után is.
Azok, akik sokat olvasnak, nagyobb megértőképességgel, empátiával rendelkeznek, mert agyunk nem tesz egyértelmű különbséget a valóságban átélt élmények és az olvasott helyzetek között. Agyunk sokkal inkább a történetek részletei iránt fogékony. Bizonyára sokan érezték már, hogy egy könyv sorai olyannyira magukkal ragadták, olyannyira belemerültek az olvasásba, hogy úgy érezték, szinte a történet részesei (ez az úgynevezett narratív bevonódás), és közben alig érzékelték a való világot. Sok kutató úgy véli, hogy amikor az ember elválik a valódi környezettől, az lehetőséget teremt arra, hogy meneküljön a rossz tapasztalatoktól és gondolatoktól, hogy elgondolkodjon a fontos dolgokról.
Egy idegrendszeri képalkotó vizsgálat kimutatta: társadalmi összefüggéseket taglaló szöveg olvasásakor nagyobb aktivitást mutattak az agy úgynevezett nézőpontfelvételre érzékeny részei. Az olvasásnak akár éveken át tartó egészségi hatásai is lehetnek. Olasz kutatók szerint az irodalomterápia hatékonynak tűnik a felnőttkori depresszió hosszú távú enyhítésében, aminek folytán csökkenteni lehet a gyógyszerek mennyiségét. Még az is lehet, hogy tovább él, aki sokat olvas. Egy 12 éven át tartó vizsgálat ugyanis azt mutatta: 20%-kal csökkent a halálozási arány azok között, akik rendszeresen olvasnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt csak a könyvet olvasókra találták valósnak, az újságokat, a magazinokat olvasókra nem vonatkozik.
Összeállította: Csibrányi Zoltán
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.